Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 3. szám - A Levéltári Kerek Asztal VIII. Nemzetközi Értekezlete, Budapest, 1963. június 12–15. - Pérotin, Yves: A levéltárak és az agrártörténet ; A levéltári építkezések legújabb eredményei: Yves Pérotin főtitkár összefoglaló jelentése / 3–51. o.
- 17 Frankfurti todeearc^-flókban maradt fenn néhány ilyen jellegű fond-tőredék. Az 1871 utáni Második Birodalom idejéből származó fond-elemek a Bjind esarchiv, a Preussigcheg S e heimes Staatsarchiv /flyugatherlin/, és a Peutsches Ze ntralarchiv /m/"~ között oszlanak meg. A Bundesarchiv őrzi a Weimari köztárnaság és a Harmadik Birodalom /Reighaminlsterium für Ernahrung und Landwirtschaft/ ilyen természetű iratait, mig a Peutsches Zentralarchiv a két háború közötti központi minisztérium igen jelentékeny fondját őrzi, mely 1919-1925-re vonatkozóan folyamatos, későbbi részei hézagosak ugyan, de részben már ki is egészitették a náci rendszer hasonló jellegű igazgatási szerveinek irataiból. A különböző német államok földmüvelésügyi minisztériumainak vagy egyéb ilyen szerveinek ügyviteli iratai közül egyik-másik köztársasági közlevéltárban is találunk. A KEK-ban, többek között a Land-ok levéltáraiban régi fondok is vannak /a legrégibb a XVI. századból való/, igy Szászországra, Szász-Gothára, Ssász-Altenburgra vonatkozóan Drezdában, Góthában és Altenburgban, Mecklenburgra vonatkozóan Schwerin^ben, Poroszországra vonatkozóan Potsdam-ban /ahol a Peutsches Zentralarchiv sóimat ai is megnézendők/, A XIX. század kezdetét illetően is vannak ugyanezeken a helyeken figyelmet érdemlő fondok. A Második Birodalom, W-e ima r és a Harmadik Birodalom idejéből is találunk iratokat, ezek jelentősége azonban az agrárpolitika fokozatos központositásával csökken, A Szövetségi íéffletorszagban Hamburg XIX. századi iratokat, Rajna-Pfalz állam pedig francia prefekturai iratokat / ezekben határozottan fellelhetők a régi vetésforgó eljárások elhagyására, uj módszerek bevezetésére - a műtrágyázásra, s bizonyos növényfajták termesztésére - irányuló törekvések/, és végül bajor és porosz helyi közigazgatási iratokat őriz. Hasonlóképp Hessen-ben, különböző állami levéltárakban találunk a Mainz-i és Hessen-i választófejedelemségek korából származó /néha a XVI. századig visszanyúló/ iratokat. A mai német köztársaságok központi földmüvelésügyi szerveinek és különböző minisztériumainak ujabb iratai természetesen közlevéltári megőrzésbe fognak majd kerülni. Egyes, 1950-ig terjedő sorozatok már ott is vannak. így a NDK-ban a "Központi földmüvelés- és erdőügyi igazgatóság" /1945-48/, majd "főigazgatóság" és az ezt követő minisztérium a Potsdam-i központi levéltárba szállitotta iratanyagát, mig a Landesha u ptarchiv-ok a Land-ok régi minisztériumainak megfelelő fondjait /1945-1952/ őrzik. Mas országokból /Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Törökország, stb./ érkezett válaszok is arról tudatnak, hogy a földmüvelésügyi minisztériumok ujabbkori iratait közlevéltárakba szállítják. Mezőgazda sági termelésr e vonatkozó adatgyűjtés ek és statisztikák Ennek az elsőrendű fontosságú fondkategóriábak az iratait - a legujabbkori iratokat kivéve - meglehetősen nehéz különválasztani az olyan iratsorozatoktól,mint pl. a népösszeirási vagy kataszteri iratok, amelyek, nem lóvén elsődlegesen mezőgazdasági jellegűek, a későbbiek során kerülnek tárgyalásra. íme mégis néhány figyelemreméltónak itélt adat: Kémetorszagban a korábbi rendszerek általános statisztikai dokumentumai általában elpusztultak. Potsdam-ban, a Peutsch es Zentralarchi v-ban maradt fenn belőlük valami, ügy véljük, hogy a Land-ok levéltáraiban is van egy kevés ilyen irat; ki kell emelnünk még a XIX. és XX. századi Szász Statisztikai Hivatal fondját, mely Drezdában található. A Szovjetunióban az 1917 előtti időből kevés ilyen dokumentum maradt fenn.
