Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Ort János: Egy fővárosi közüzem iratainak tárgyi rendezése / 20–28. o.

A fentebb előadottakhoz hasonló példák hosszú sorával illusztrálhatnám megállapításomat. 1 sorok azonban betöltötték feladatukat, ha a kérdés ilyszerü vizsgálatának szükségességére felhívták a figyelmet. Bizonyára eljön az idd, amikor az irattan, oklevéltan, sőt a történelmi segédtudományok egész mezejét társadalomtörténelmi elmélyüléssel vesszük munkába. Évezredes érvényű megállapításokra igy sem fogunk jutni, de időtállóbbakra talán igen. Ort János EGY FŐVÁROSI KÖZÜZEM IRATAINAK TÁRGYI RENDEZÉSE Budapest székesfőváros 19o5-ben alapitotta községi lóhusüzemét s ettől kezdve a lóvágatást és lóhuskimérést hatósági kezelésben végezteti. A Lóhusüzem kezdetben szűk keretek között kezdte meg működését, majd az üzem bővitésével 19o8-tól külön pénztári kezeléssel vagyonilag elkülönített üzemet képez. Irányitását a többi közélelmezési intézménnyel együtt a főváros tanácsi, majd polgármesteri közélelmezési ügyosztálya látta el: ellenőrző-felügyelő közegei az illetékes törvényhatósági szakbizottságok, a Közvágóhidak Igazgatósága, az 1934:XII.tc. alapján szervezett üzemi választmány, 1945-től az üzemi bizottság. Mint községi üzem, a közületi élelmiszerárusitó üzemek átszervezésével 1948. május 16-án szűnt meg, utódja az állami és fővárosi érdekeltségű Községi Élelmiszerkereskedelmi Részvénytársaság kezelésében működő Lóhusüzem. Szervezete a kereskedelmi alapon működő magánüzemek szervezetének felelt meg, azzal az eltéréssel, hogy szociális rendeltetésű közüzem. Négy évtizedes fejlődésével párhuzamosan bőviteni kellett az üzem telepét ós szaporítani az üzemi elárusitóhelyeket /lóhusszékek/. Az 193o-as évek végére korszerű vágóhid, hűtőberendezések, kolbászgyár, üzemi és irodai épületek, s 4o elárusitóhely tartozott az üzemhez. A kisebb létszámú irodai alkalmazottakkal együtt az üzemi munkásoknak és az elárusítóhelyek dolgozóinak létszáma ekkor mintegy 3oo volt, igy a főváros középüzemeinek csoportjába sorolhatjuk. Az üzem működésében szervezetileg a következő csoportokat különböztetjük meg: 1/ igazgatás-ügykezelés, az üzem működésének irányítása, 2/ pénztár-könyvelőség, anyagkezelés, 3/ állatorvosi vizsgáló ténykedés, 4/ lóvágatás az üzemi vágóhídon /vágómester/, 5/ huselosztás, húsfeldolgozás, 6/ értékesítés az árusítóhelyeken, amit a lóhusszékekben a székállók foganatosítanak.