Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.

- 168 az adószedés, a városi tűzrendészet és belbiztonsági szolgálat, a vagyonjogi viták intézésének szükségessége, az ingatlanátruházások hatósági lebonyolitása, a vámszedés módjának szabályozása és a vámoltatások végrehajtása, a városi illetékek, a földesúri taksák, a királyi cenzus, a katonai contributió beszedése és elszámolása, a harmincadok helyi kezelése stb. mind olyan feladatokat ruháztak a városi hatóságra, amelyek feltétlenül differenciáltabbá tették az ügykezelést, kialakították a senatuson belül a felelősség rendszerét és fokozatosan megteremtették a város vezető polgárainak testületén, a senatuson belül a hatósági ügyintézés feladatkörét. A XVI. ez.-ban ennek a feladatkörnek végrehajtása elsősorban szóbeli intézkedéseken és operatív beavatkozásokon alapult, de a század második felétől kezdve folyamatosan kibontakozik az Írásbeli ügyintézés rendje, amelynek lecsapódása eleinte csupán a városi tanács üléseinek jegyzőkönyve, későbben pedig az egyedi ügyiretok folyton szaporodó száma, így fejlődik ki a XIV. - XV, sz.-ban még egy-két iuratussal intézkedő birói hatalom a XVI. sz. folyamán egy állandó létszámmal megválasztott kistanáos által támogatott végrehajtó hatalommá, amely egyúttal az önkormányzati életből adódó jogalkotásnak is testülete. A termelés differenciálódása maga után vonta a magistratus jogkörének differenciálódását is. Arra a kérdésre, hogy a faluközösségből 1361-ben mezővárossá fejlődött Debrecen hogyan választotta meg a birót, nem tudunk megfelelni. De az 1552. évi statútum jogot ad arra a következtetésre, hogy schedulával meghívott polgárok gyakorolták az Összpolgárság biróválasztási jogát már a XV. ez.-ban. Az általános gyakorlathoz hasonlóan itt is feltehető, hogy mint földesúri városban legrégebben e birót a földesúr nevezte ki, de 1361-től kezdődően a földesúrnak esetleg csak kandidálási joga volt, semmiképpen sem választási, illetőleg kinevezési joga. Ezt e szabad biróválasztási jogot általában élvezték a mezővárosok. • Érdemes volna kissé részletesebben megnézni, hogy milyen volt a birói joghatóság Debrecenben, A mepyék általában nem vették figyelembe Debrecen önálló jogállását, hanem a megyei főispánok és a földesúri várnagyok rendelkezni akartak a város polgárai felett; 1419-ben Zsigmond külön rendelettel tiltotta el, hogy bárki is birói joghatóságot gyakoroljon Debrecen felett, * Később, 1484-ben Mátyás tiltotta el saját földesúri tiszttartóját attól, hogy bármiféle birói ügyben Ítéletet mondjon debreceni polgárok fölött, miközben kimondotta, hogy kizárólag másodfokon Ítélhetnek a városi hatóság ellen benyújtott fellebbezés esetén, mig harmadfokon a város a tárnokszékhez, esetleg a királyi személyes birósághoz fellebezhet, * Ez a királyi rendelkezés hozzávetőlegesen mutatja a debreceni jogfejlődés sajátos jelenségeit. Annak ellenére, hogy földesúri joghatóság alatt álló város volt elsőfokon, teljesen önállóan Ítélkezett, másodfokon a földesúr képviselője volt illetékes, mig harmadfokon a tárnokszék. Ilyenmódon mezővárosi jellege ellenére a tárnokszéki bíróság alá került Debrecen polgársága. E problémák részletesebb tanulmányozása jogtörténészeink számára kívánatos volna, mint más esetben is, mert ilyen birói joggyakorlattal ritkán találko-