Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.

- 162 A város történetében tehát a közjogi helyzet tekintetében egy olyan belső ellentmondás vonala vonul végig, amelyet eddig a történetírás figyelmen kivül hagyott s amelyet a jövőben nagyon hasznos lenne tudományos megfigyelések tárgyává tenni, mert több vegyes jogállású városnak belső szervezetére nyújthatna felvilágosítást a Debrecen példája alapján kialakított vizsgálódás. Kétségtelen tény, hogy a szabad királyi városokra jellemző Önkormányzati élet lehetőségei mutatkoztak meg és küzdelem folyt a birói jogkör önállóságának biztosításáért is, ugyanakkor pedig a gazdasági fejlődésnek gyors ütemű fokára jutott el a város, mégis a XVI. sz. második felében is a földesúr jogalkotó tevékenységének maradványaival találkozunk, tehát ténylegesen is földesúri városként élt Debrecen. Mindezeket az ellentmondásokat fel kellene oldani, vagy legalábbis meg kellene világítani a jövő kutatás révén. Igaz az a megállapítás, hogy a világi "magánföldesurak nehezebben mondtak le főhatósági joguk gyakorlásáról, varosaik önkormányzata a XVI, és XVII, sz.-ban még erősen korlátozott."

1 * Debrecennél ezt a helyzetet még az is nehezíti, hogy a XV, sz, második felében a Hunyadi családnak magánföldesuri birtokát képezte és annak ellenére, hogy ezáltal sok előnyt élvezett, mégsem tudott kiszabadulni a raagánföldesuri -jelen esetben királyi- joghatóság a161. A XV, sz,-ban a magánbirtokként szereplő város, bár Buda jogkörét 1405-ben megkapta, mégis földesúri irányítás alatt állott. Többek között az alábbi földesúri ispánokat ismerjük: 1462-ben Máta1 Tamás officialis, 1466-ban Lengyel Jakab, 1471-ben Imre Literátus és Mu'csal László, 1476-ban Szentlászlói Tamás, Tót Imre, 1477-ben Varjaséi János és Dengelegi Miklós stb. V Ugyanakkor a városban királyi hivatalnokok nevével találkozunk s azok sorában a XVI, sz, folyamán leggazdagabb kereskedő család őseivel, az 1484-ben élő Tar Al13 berttel, Imrével, Mihállyal, akik egyúttal comeaek is voltak. * Tévedés a szakirodalomnak az a megállapítása, hogy a fent felsorolt személyek kizárólag királyi hivatalnokok. Kern, az officiális kifejezés az idézett szakirodalomból földesúri joghatóság gyakorlására utal és nem királyi megbízásból élvezett közjogi funkcióra a városon belül. Ilyen közjogi funkciót legföljebb a sókamaraí ispán töltött be a XV. sz.-i Debrecenben. Ezek az officiálisok beleszóltak még a birói .log gyakorlásába is és nem véletlen, hogy y. XVI, sz. folyamán kiemelkedett kereskedő famíliák legnagyobb része a volt Officiálisokat tekintette ősének. Megoldásra váró kérdés az is, hogy miként alakult a város irányításának osztálygyökere a XV. sz.-tól kezdődően. Általános tapasztalat, hogy már a városképződés kezdeti szakaszán *em volt egységes polgárság. A családok a hatalom birtokosainak személyében íuagismétlődnek, amiből nyilvánvaló, hogy határozott patrícius réteg bontakozot kt Debrecenben is, amely a XV. sz.-i hatalomnak haszonélvezője volt. Csak sajnálható, hogy nem ismeretes a debreceni polgárcsaládok késő-középkori genealógiai táblázata, mert annak ismerete föltétlenül kapcsolatokat tudna teremteni a XV - XVI. sz.-i uralkodó patrícius családok családjogi helyzetének felisme-