Levéltári Szemle, 13. (1963)
Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Komoróczy György: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben / 160–176. o.
- 161 kiemelkedő önkormányzati joggyakorlatot folytattak, mlg utóbbiak változó módon kapcsolták ösBze törekvéseiket a szabad királyi városok lehetőségeivel, de többször a földesúri jobbágyközség jogállapotába süllyedtek vissza. Azok a városok, amelyek elérték az országrendiség jogállását és fallal körülvett állapotban, védelmi lehetőségek mellett biztosítani tudták maguknak belsőleg is a gazdasági kiugráson kivül a jogi önállóságot, feltétlenül felette voltak a mezővárosoknak, amelyeknek "csekélyebb létszámú tanácsa mintha a földesúri hatalomtól való függésnek is megtestesítője lett volna." 4 * Debrecen várossá fejlődésének első okmánya, az 1361. évi királyi kiváltságlevél, kétségen kivül mezővárosi jellegű város jogállapotát tükrözi, amikor a "iudex" és a "iuratus"-ok választásának jogát biztosit ja a "civitas" jogkörével élő joghatóság elismerésével. Ezeket a jogokat a város "cives n-ei és ,, hospes"-el részére a földesúr, a Debreceni család vivta ki a polgárok saját érdemeire való tekintettel. Az alapítólevél időpontjától kezdődően sajátos jogrendszer és gazdasági helyzet alakult ki a városban. Talán nem lenne túlzás, ha azt az álláspontot, vagy feltevést juttatnánk kifejezésre, hogy Debrecen életében a középeurópai nagy jogcsaládokhoz és a budai joghoz való hovatartozás ellenére is önálló tjpusu fejlődés bontakozott ki. Egészen 1963-ig a földesúr joghatósága alatt álló és privilegizált mezővárosnak nevezhető város volt, '• de mégis sok olyan gazdasági, jogi és egyházi kiváltsággal rendelkezett, amely föléje emelte a kiváltságolt mezővárosoknak. Több esetben élvezte azokat az előnyöket, melyeket a 8Z. kir. városok mondhattak magukénak, beleértve az erdélyi fejedelemséghez kapcsolódó országrendiséget is. A Debreceni családnak 1404-ben történt kihalása után 1405-ben több más várossal együtt Zsigmond kiemelt kiváltságokat biztosított Debrecennek. 1405 április 2.-án pedig kizárólag egyéni jelleggel Buda város jogkörének előnyeit és kiváltságait ruházta reá, kifejezetten megmondva, hogy "civitas Budeneis" jogaival élhet.|*' Ettől az időponttól kezdődően hol civitasnak, hol regium oppidumnak, hol egyszerűen oppidumnak nevezik a várost, * ami arra mutat, hogy a középkori szóhasználat alapján a XV. sz. folyamán semmiféle következtetést nem vonhatunk le a város jogállására nézve, mert a közjogi helyzetet nem befolyásolta az elnevezés megkülönböztetése. 1404 után Debrecen valóban csak a király alá rendelt városi joghatóságot élvezett. Ezideig még nem nyert tisztázást a szakirodalomban, hogy a király alá tartozás ténye vajon többet fejezett-e ki, mint a királynak magánföldesuri birtokosként való felettes hatóságát. Összefonódott Debrecen esetében is a király közjogi állása és raagánföldesuri funkciója. Ezt a feltevést 1gazolja az a körülmény, hogy 1410 június 2.-án Zsigmond Debrecen városát elzálogosította Bálitzky András lengyel birtokosnak, majd 1412 aug. 29.-én Bártfával cserélte ki 9, és attól kezdve különböző földesurak kezén volt a város 1618-ig, amikor az erdélyi fejedelem birtokába került, mint a fejedelemnek jogilag magánföldesuri tulajdona. Ezt a helyzetet csak az 1693-ban elynert sz. kir. városi jog oldotta fel. *
