Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 146 tőke uralmából fakadt. Ahhoz, hogy a koldusok hada eltűnjék a városok utcáiról, teljes társadalmi változásra volt szükség. A kolduskérdés is, mint a kapitális^ ta társadalomnak sok más megoldatlan problémája, a szocialista rendszer felépítésével szűnt meg. A rendőrkapitány volt az elnöke a városi szegény- és árvaügyi bizottságnak. Elhagyott és talált gyermekeknek családoknál való elhelyezését,vagy gyermekmenhelyekbe utalását a kapitányi hivatal végezte. Ezzel kapcsolatos intézkedését azonban jelentette a városi tanácsnak. A városok közegészségügye feletti őrködés is rendőri feladat volt. A közegészségügyi rendészeti tevékenység két irányú volt: megfelelő óvintézkedésekkel megakadályozni a betegségeket, továbbá ügyelni arra, hogy a már bekövetkezett betegségi esetek szakszerűen gyógyittassanak, a járványok tovább ne terjedjenek. Vizbefulladás, öngyilkosság, talált hulla esetében nemcsak a nyomozás volt a rendőrség feladata, hanem szükség esetén a boncolás elrendelése, illetve az orvosrendőri boncolási jegyzőkönyv elkészitése is. Általában a városi kórházak és a városok kezelésében levő katonai kórházak karbantartásáról is a kapitányi hivatalok gondoskodtak, Közegészségügyi célt szolgáltak több apróbb rendőri intézkedések, mint pl. bérkocsik álláshelyének tisztántartása, lóhulladék eltakarittatésa, az álláshelynek a bérkocsisok által történő naponkénti felmosása. Vizvezetékkel és csatornarendszerrel el nem látott városokban a belterületen levő minden köz- és magánépület árnyékszéke, vagy pöcegödre csakis a városi gyepmester által volt tisztitható. Az árnyékszékek, trágya- és szemétgödrök tisztitását csakis éjjel lehetett végezni, az ürüléket légmentes kocsikban kellett szállitani és csak a rendőrkapitány által kijelölt helyre lehetett kihordani. A gyepmesteri lakásra, telepre való felügyelettel rendszerint ugyancsak a rendőrkapitányt bizta meg a város vezetősége. A gyepmester egészségrendészeti szempontból is a városi kapitányság alá tartozott. Az egészségrendészeti szabályok szerint a vendéglősök kötelesek voltak a vendéglők árnyékszékeit és környékét tisztán tartani, a sötétség beálltától kezdve sáróráig kivilágítani. A szeméttartályokat városszerte fedőlappal kellett ellátni, s a rendőrség által megszabott módon és időközökben kellett kiüriteni. A szemétlerakodóhelyet a városon kivül a rendőrkapitányság jelölte ki. Az egyes házaknál a szemét- és trágyagödröket a szabályrendeletben előirt módon kellett megépiteni. Ha valamely háznál helyszűke miatt ilyen gödör nem volt létesithető, jól zárható ládát kellett erre a célra használni. Több lakással rendelkező épületben a háztulajdonos feladata volt a közegészségügyi rendszabályoknak a lakókkal való betartatása. A közegészségügyi rendészetről szóló 19o8. évi XXXVIII.te.2.§.-a a városok egészsógrendőri teendőit a következőkben állapította meg: a/ a husszemlének, s az áruba bocsátott és a közintézetekben kiszolgáltatott tápszerek és italok vizsgálatának ellátása; b/ az egészségrendészet területén előforduló hiányoknak, kihágások-