Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

- 141 ronként a polgármesternek jelentést ós ügyforgalmi kimutatást kellett benyújtania Mivel a rendőrkapitányságok feladatköre igen kiszélesedett, az ügyiratok száma megsokszorozódott, a XIX. sz. vége felé a községi bíráskodás terhétől igyekeztek megszabadulni. A kisebb polgári peres ügyek végzése alól mentesítették sok helyen a rendőrkapitányi hivatalt és az 1877: XXII. te. 5.§-a értelmében a városok közgyűlése a községi bíráskodást egy, vagy több közigazgatási tisztviselőre ruházta. A városi rendőrség legáltalánosabb rendészeti feladatai a közrend

észet körébe tartoztak. A rendőrség kötelessége volt a nappali közrend és az éjjeli csend fenntartása, A közrendészet körébe tartozott az utcák, terek, járdák tisztántartására való felügyelet, esetleges felgyülemlett szemét elhordatása,megtiltása annak, hogy téli időben a havat bárki is az utcára hányja ki, szennyvíz utcákra való kivezetésének tilalma, vízlevezető árkok, csatornák karbantartása, utakat szegélyező fék és diszfák épségére való felügyelet, közmunkaerő kirendelése utak, hidak karbantartására, kijavítására, vagy közerő kirendelése árviz és egyéb elemi veszély esetén, az utcák, terek közvilágítására való felügyelet, a közvilágítási idő megszabása, a városi világitás bérbeadása. Az úttest kövezetének tisztántartására, ha nem állt rendelkezésre elegendő munkaerő, a kapitányi hivatal napszámosokat is alkalmazhatott. A rendőrkapitányság engedélyezte a táncmulatságokat, folyók mellett kijelölte a fürdőhelyeket, hozzájárulása kellett uszodák létesítéséhez* ellenőrizte a városi közkutak karbantartását, kijavitását. Kirakatok létesítésére a városi rendőrkapitányság adta meg az engedélyt. Kereskedőknek, iparosoknak, vendéglősöknek megtiltotta, hogy áruikat kirakják az utcára, kötelezte őket, hogy azokat megfelelő módon kirakatokban helyezzék el. Közterületek hosszabb, rövidebb ideig való igénybevételéhez, elfoglalásához rendőrségi engedély kellett. Vendéglősök, cukrászok, kávésok és általában a városi lakosok közterületfoglalását a megszabott dij lefizetése után engedélyezték. Szabályrendeletbe foglalták, hogy az épitési anyagot az épités megkezdése előtt két hónapnál korábban senki nem tárolhatja közterületen, a homokot pedig az épittető tartozott nedves állapotban tartani. Vályogvetést csak a rendőrség által a véroson kivül kijelölt helyeken lehetett végezni. Házhelyét, udvarát a tulajdonos tartozott a megszabott módon bekeriteni. Kirakatok tisztitását a kapitányi hivatal meghatározott időre korlátozta, fakereskedőknek utcákon, tereken való fafürészelését, faapritását eltiltitta. Hirdetményeknek falragaszokon való közzétételét a rendőrség engedélyezte, letépésüket, rongálásukat pedig szigorúan tiltotta. Közrendészeti feladat volt az uttesteken és gyalogjárókon a zavartalan közlekedés biztositása. Tilos volt a sebes és vigyázatlan hajtás, házakból, udvarokból az óvatosság nélküli kihajtás. Télen, szánnal való közlekedés esetén a lovakat csengővel kellett ellátni. Közlekedési célból szabályozták a szarvasmarháknak a város belterületén való áthajtási módját. Gőzkazánoknak, vagy más rendkivüli sulyu tárgyaknak, az utcákon, vagy tereken való szállítása a városi mérnöki hivatal által kijelölt irányban, rendőrségi engedély alapján történhetett. Az un. hosszú fuvarral szállított tárgyakkal, állványanyaggal, farönkkel ugy kel-