Levéltári Szemle, 13. (1963)

Levéltári Szemle, 13. (1963) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Kopasz Gábor: A magyar városok rendészete a dualizmus korában / 131–159. o.

A városi rendőrkapitányságok feladata igen sokrétű volt. Meg kellett előzniök, el kellett háritaniok azokat a veszélyeket, amelyek a városi lakosságot érhették. Adott helyzetben és adott körülmények között ahány féle volt a városi polgárságot érhető veszély, annyi féle feladatkör hárult a városi rendőrkapitányságokra. Mivel a feladatkört nem lehetett teljes pontossággal körülhatárolni, bizonyos diszkrecionális jog is megillette a rendőrségi szerveket, hogy adott esetekben saját belátásuk szerint járhassanak el. A rendőri feladatok általában biztonsági, politikai, igazgatási és egyéni rendészeti teendőkből állottak. A városi rendőrkapitányságok a kapitalist -A társadalom preventiv védőszerveivé váltak. Nem volt feladatuk a társadalmi fejlődés, az uj rend kialakításának elősegitése, hanem csak a meglévő régi rend fenntartása, védelmezése, az esetleg megzavart közrend minden erővel való helyreállítása. A rendőrségnek joga volt bárkit megidézni, s ha valaki Írásbeli idézésre nem jelent meg, elővezettetni. Bűntények és vétségek elkövetése esetén a városi rendőrségnek nyomozási hatásköre volt. A rendőrség ügykörét részint állami jogszabályok, részint városi szabályrendeletek határozták meg. A rendőrkapitányság egyszersmind a városi törvényhatóságnak is végrehajtó szerve volt és igy feladata volt a közgyűlés, a közigazgatási bizottság, a városi tanács, a polgármester és a különböző bizottságok hozzá megküldött határozatainak felelősségteljes foganatosítása, a város minden közigazgatási és községi ügyeiben rendőri segédlet nyújtása. A városi rendészeti feladatokat részletezve, a rendőrkapitányság ügykörébe tartozott: 1./ A személy- és vagyonbiztonság feletti őrködés. Lopások és más bűntények, vétségek felderítése, a tettesek kinyomozása, a bíróságnak, vagy ügyészségnek átadása. A körözött személyek és fegyencek nyilvántartása, szökött fegyencek és vádlottak, valamint szökésben levő katonák üldözése. 2./ A nappali rendre és az éjjeli csendre való vigyázás, nyilvános ünnepélyeken, táncestélyeken, szinelőadásokon, vasútállomásokon, stb. ügyeletes szolgálat tartása. 3./ A városi rend fenntartása. 4./ A használatban levő mértékek, mérőeszközök ellenőrzése. Az 1874:VIII.tc.l9.§-a értelmében a mértékhitelesítő hivatal a rendőrkapitányság felügyelete alá tartozott. 5./ A vendéglők, szállodák, kávéházak, mulató helyek és korcsmák felügyelete, mulatságok, zeneestélyek és bármilyen szórakoztató előadások engedélyezése. 6./ Cselédek nyilvántartása és általában a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és a napszámosokról szóló 1876. évi XIII. te. végrehajtása. - 132 -