Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Páhi Ferenc: A kereskedelmi igazgatás fejlődése / 80–93. o.
„ 92 legfelsőbb elhatározással kibocsátott ideiglenes törvény alapján szerveztek f iS , ten, Brassóban, Debrecenben, Kassán, Kolozsvárt, Pozsonyban, Sopronban, ftitfVÉft is kereskedelmi és iparkamarákat, majd Zágráb és Eszék következett, Tényisgfs m$* alakulásuk az 1850-es év második felére, sőt a következő - 1851-es év - fit* í§U« re húzódott, mig például a fiumei, zágrábi és eszéki kamarák csak 1852 7 be B alaMtak meg. Működésüket az 1868: 6A.c. "alkotmányos utón meghonosította") ' * Az 1868; 6,t.c, valamint az ezt végrehajtó 1868, évi 19.223 izáau földmű, velés-, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet szerint az alábbi h#lyek§n létesült kereskedelmi és iparkamara: 1. Budapest: ehhez tartoznak Pest-Pilis-Solt, Esztergom, Fehér, Nógrád, Heves és Külső Szolnok, Csongrád, Bács megyék és az ezekben fskvÓ sz, kir. városok, valamint jászkun kerületek, 2. Pozsony: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Turóc, Zólyom, BenttBars és Komárom megyék és az ezekben fekvő sz.kir. városok, 3. Sopron: Sopron, Vas, Zala, Somogy, Veszprém, Baranya, Tolna, Győr és Mosón megyék és az ezekben fekvő sz.kir. városok, 4. Kassa: Abauj, Borsod, Torna, Gömör, Szepes, Liptó, Sáros, Zempléni Ung megyék és az ezekben fekvő sz.kir. városok, valamint a 16 szepesi város kerülete. 5. Debrecen:. Bereg, Ugocsa, Máramaros, Békés, Bihar, Szabolcs, Szatmár,Kraszna és Közép Szolnok megyék és az ezekben fekvő sz.kir,városok és hajduvárosok kerülete. 6. Temesvár: Temes, Arad, Krassó, Csanád, Torontál, Zaránd és Hunyad megyék és az ezekben fekvő sz.kir. városok. 7. Kolozsvár: Kolozs, Torda, Doboka, Belső-Szolnok, Küküllő, Alsó-Fejér megyék, Maros és Aranyos székek, Kővár, Beszterce és Naszód vidék és az ezekben fekvő sz.kir. városok, 8. Brassó: Brassó, Fogaras vidékek, Szeben, Segesvár, Medgyes, tl^-egyház, Szászsebes, Nagy-Sink, Szerdahely, Szászváros, Kőhalom, Szász-székek, Csikszék, Háromszék és Udvarhelyszék, Székelyszékek, FelsőFejér megye és a mindezekben fekvő sz.kir, városok, A fentieken kivül továbbra is fennmaradt a Fiúméban lévő kamara,1876-ban pedig Eszék, Zágráb, és Zengg sz.kir. városokban alakult kereskedelmi és iparkamara. , II a beosztás ujabb módosulást szenvedett azzal, hogy 1872-ben Aradon, 1879. dec, 14-én Miskolcon, majd 1881-ben Pécsett, 1890. év elején pedig Szegeden, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Besztercebányán és Győrött létesült kereskedelmi és iparkamara. Az 1890«ben nyugvópontra jutott szervezések után az alábbi húsz kereskedelmi és iparkamara működött /ezek székhelye és hatásköre a következő: 1, Budapesti • Pest-Piiie-Solt-Kiskun és Fehér megyék, Budapest, Kecskemét és Székesfehérvár városok, 2, Szegedi Bács-Bodrog és Csongrád vármegyék, Baja, Szabadka, Zombor, Újvidék, Szeged, Hódmezővásárhely városok, 5, Temesvár: Temes, Torontál,és Krassóezörény vármegyék, Temesvár, Verssez és Pancsova városok. 4, Arad; Arad, Békés, Csanád,és Hunyad vármegyék, Arad város. $, Brassó: Brassó, Fogaras, Szeben és Nagykuküllő vármegyék. 6, Kolozsvár; Kisküküllő, Alsó-Fehér, Torda-Araayes, KOIQSS, Bsil&fy, üaolaokDoboka és Beszterce-Naszód vármegyék, Kolossvéf vá?§s«
