Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Páhi Ferenc: A kereskedelmi igazgatás fejlődése / 80–93. o.

- 87 •1/4; 1./ A belkereskedelmi igazgatás feladatainak a helyi viszonyokhoz igazodó célszerű és gyors intézésére a belkereskedelmi minisztérium külső szerveként minden megyében és ezen felül Budapest fővárosban kereskedelmi igazgatóságot kell szervezni. 2./ A megyei kereskedelmi igazgatóság illetékessége a megye határain belül fekvő törvényhatósági jogú városra is kiterjed. 2.§. A kereskedelmi igazgatóság feladata működési területén a kereskedelmi tevékenység elvi és gyakorlati irányitása és ellenőrzése és egyéb hatósági teendők intézése. A kereskedelmi igazgatóság feladatkörét részletesen a belkereskedelmi miniszter á belügyminiszterrel egyetértésben szabályozza." "6.§. A közellátási felügyelőségek az illetékes megyei kereskedelmi igazgatóságba beolvadnak. Azokat a teendőket, amelyeket valamely jogszabály a közellátási felügyelőség hatáskörébe utal, a jelen rendelet hatályba lépése után az illetékes kereskedelmi igazgatóság látja el." Ez a rendelet 1950. április 1-én lépett hatályba. Kiegészítette a kereskedelmi igazgatóságok hatáskörét a 96/1950./III.31./ M.T.sz.rendelet 2,és 3. §-a. "2.§. A földmüvesszövetkezetek kereskedelmi tevékenysége tekintetében mezőgazdasági igazgatóság által gyakorolt ügykör /4049/1949/V.22.Aorm.sz. rendelet 12.§-a/ a kereskedelmi igazgatóságra száll át. Ehhez képest a földmüvesszövetkezet gazdasági tevékenységének megkezdését és megszüntetését a területileg illetékes kereskedelmi igazgatóságnak köteles bejelenteni. 3.§. Földmüvesszövetkezet nyiltárusitási üzletet vagy fiók telepet csak az illetékes kereskedelmi igazgatóságnak a Szövetkezjtek Országos Szövetsége javaslatának figyelembevételével adott engedélye alapján létesithet." A belkereskedelmi igazgatóság megszüntetésével, mint láttuk, a kereskedelmi igazgatás - centralizálva - a belkereskedelmi minisztérium hatáskörébe került. A kereskedelmi igazgatóságok megszervezése viszont decentralizációt jelentett. Ezek az igazgatóságok mintegy hidat képeztek, amelyen keresztül az igazgatás a tanácsokra, közelebbről a budapesti városi és a megyei tanácsokra szállt. A 160/1950 /VI.14./ M.T. sz. rendelet a budapesti városi és a megyei tanácsok végrehajtóbizottsága titkárságának é3 osztályainak belső szervezéséről,ügyköréről, valamint egyes hatásköri szabályokról szól. A budapesti városi tanács és a megyei tanács végrehajtóbizottsága mellett titkárságot, a végrehajtóbizottság hivatali szervezete keretében pedig 10 illetve 11 /Budapesten 12/ osztályt kell felállítani. Fejér, Heves, Somogy, Tolna és Zala megyében az egyebütt külön szervezett IV. ipari és V. kereskedelmi osztályt összevonva, IV-V. ipari, kereskedelmi osztály néven kell megszervezni.Részletesen felsorolja a rendelet a tanácsok osztályainak felállításával kapcsolatban megszüntetendő szerveket. A 2.§. 6. pontja az V. kereskedelmi osztály ügyébe tartozó feladatokat ismerteti: a. Budapest, illetve a megye áruellátási tervének elkészítése, valamint áruellátásának biztositása a jóváhagyott tervek alapján, b. a közületi kereskedelmi és szolgáltatási vállalatok megszervezésének irányítása és ellénőrzése

t c. az osztály ügykörébe tartozó vállalatok pénzügyi terveinek felülvizsgálata és összesítése, előterjesztés azok hitelügyeiben, számviteli ügyek irányítása és ellenőrzése, d. a közületi kiskereskedelmi vállalatok, valamint a szolgáltató vállalatok működésének irányítása és ellenőrzése, e. az ügykörébe tartozó szövetkezet felügyelete, f. felügyelet a magánkereskedelem működése felett,