Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Leidecker Jenő: A megyei önkormányzat alakulásának története Somogyban / 128–133. o.

- 130 zen körülmények a kormányrendelet végrehajtását megnehezítették és hátráltatták. A 14/1945-M.E.sz. rendelet a megyei nemzeti bizottságok feladatává tett®, hogy az állami és önkormányzati közigazgatás "összhangzatos működése céljából a kinevezendő főispán közbejöttével" mielőbb alakitsák meg a megyei közigazgatási bizottságokat. A Somogy megyei Nemzeti Bizottság külön megyei közigazgatási bizottságot /plénum/ nem alakitott, hanem az 1945. március 23-án tartott ülésén hozott határozatában kimondotta, hogy a megyei közigazgatási bizottság hatáskörében eljárva havonta egyszer az egyes közigazgatási szakágazatok vezetőitől, /pénzügy-igazgató, ügyészség, államépitészeti hivatal, tanfelügyelő, megyei tiszti főorvos, megyei ál-' • latorvos, gazdasági felügyelőség/ jelentést kér az igazgatási ágak helyzetéről és ezen hivatalok vezetőit az ülésekre meghivja, a jelentésekre észrevételeit megteszi és közérdekű utasitásokat ad. A különféle államigazgatási szakhivatalok megszervezése Í945. év első negyedében már befejeződött és ezen hivaialok szabályszerű működésüket meg is kezdték, ennélfogva szükségessé vált a megyei közigazgatási bizottság albizottságainak megalakitása is. A Nemzeti Bizottság az 1945. április 13-i ülésen 29. szám alatt hozott határozatával megalakította a közigazgatási bizottság albizottságait ás a gazdasági, útügyi, kisajátitási, telepitési albizottságokba, valamint a fegyelmi választmányba 2-2 tagot, a gyámügyi fellebbviteli küldöttségbe és az adóügyi albizottságba 4-4 tagot, a népoktatásügyi és közegészségügyi albizottságokba 3-3 tagot delegált a saját tagjai.sorából. A közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945.M.E.sz. rendelet a végrehajtás során hézagosnak bizonyult és az önkormányzati közigazgatás országosan :| egységes szempontok szerint való megszervezése érdekében kiegészítésre szorult. Ezen célból az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. április 26-án kiadta a 14/1945.M.E. sz. rendelet kiegészitéséről szóló 1030/1945. M.E.sz. rendeletet. Ezen rendelet a nemzeti bizottságok legfontosabb és legsürgősebb feladataként a megyei törvényhatósági bizottságok haladéktalan megalakítását irja elő. A Nemzeti bizottságok állapítják meg az önkormányzati testületben egyes pártokra jutó képviseleti arányszámot. A képviselők delegálása azonban nem a nemzeti bizottságok, hanem a pártok jogkörébe tartozik. Az önkormányzati testületek tagjainak létszáma a megyei törvényhatóságoknál - nem számítva a hivatalból jelenlévő tago- > kat - a régi létszámnak megközelítőleg negyede. A tagok delegálásával egyidejűleg a rendes tagok egy negyedének megfelelő* számú póttagot is kell jelölni. A megyei törvényhatósági bizottságok megalakulása után a megyei nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik. A törvényhatósági bizottságok megalakulásuk után nyomban kötelesek saját tagjaik sorából 8-10 tagból álló igazoló választmányt ala- * kitani, továbbá a törvényhatósági tisztviselők megválasztásával egyidejűleg a kisgyülést is kötelesek a saját tagjaik sorából megalakítani. A kisgyűlés tagjainak száma a hivatali tagokon kivül 16 fő. Ezen 16 kisgyülési tag felét a megyei közigazgatási bizottság rendes tagjaivá, másik felét pedig póttagjaivá kell megválasztani . A Somogy megyei Nemzeti Bizottság ezen rendelet végrehajtása céljából az 1945. május 19-én tartott ülésen elhatározta, hogy a megyei törvényhatósági bizottsági tagok létszámát 120 főben állapítja meg, a tagok pártok szerinti arányszámának kérdésében azonban az előzetesen tartandó pártközi értekezlet után .későbbi időpontban fog majd határozni. Az 1945. május 22-ón megtartott pártközi értekezlet nem tudott megállapodni a pártok által kiküldendő törvényhatósági bizottsági tagok képviseleti arányszá- ; mában/ezért az 1945. június 2-án tartott ülésen a Nemzeti Bizottság a pártok hozzájárulása nélkül állapitotta meg a képviseleti arányszámot.