Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.

- 127 nak beteljesedését, de az események nem kedveztek az ilyen fokozott figyelmet igénylő, elmélyülő munka számára. Az első világháború kitörése és az utána következett mozgalmas évek hosszú időre megakasztották a nyugodt levéltári szakténykedést. 1921-ben azonban újból napirendre került a selejtezés kérdése,

8

^ s ezúttal már a közgyűlés is halaszthatatlannak minősítette e feladat végrehajtását. Selejtezési bizottságot jelölt ki, majd Kiss Ferenc főlevéltarost megbizta az előmunkálatok megszervezésével és foganatosításával. A még Sefcsik által igénybe vett földszinti szoba helyett az alispán egy másik, valamivel nagyobb helyiséget /a jelenlegi C. raktárt/ adott a levéltárnak és gondoskodott annak megfelelő beállványoztatásáról.

87

/ A legutóbbi rendezés óta eltelt másfél évtized alatt az iratanyag annyira felszaporodott, hogy a selejtezés előkészítésével párhuzamosan szükségessé vált az általános átrendezés. A jelentés szerint ennek kapcsán öt vagonnyi irat került át- csoportosításra, mely mennyiségből másfél vagonra való a földszinti raktárban nyert elhelyezést. A munkálatok során a porlepte, hiányosan kötegelt csomókat a kellő portalanítás és átrendezés után uj oszloprendszerben helyezték el, hogy a kezelést és kutatást megkönnyítsék, Kiss Ferenc és a beosztott segítőtársak Aarró János vau irodaigazgatő, Horváth László vm. irodatiszt és 3 hajdú/ a hivatalos időn tul végezték nehéz munkájukat, amelyért a közgyűlés összesen 2500 pengő jutalmat szavazott meg. f A selejtezési bizottság közben elkészítette a főlevéltáros javaslata alapján munkatervét. Eszerint az alábbi iratanyagok kerülnek selejtezés alá: a/ az alispáni iratok 1867-1919-ig, ' b/ a közgyűlési, közig.bizottsági és az albizottsági iratok 1867-1919-igï azonban csupán azok* melyek a közgyűlési jegyzőkönyvekben és nevezett bizottságok jegyzőkönyveiben szó szerint foglaltatnak, c/ a járási iratok 1867-1917-ig, d/ az árvaszéki iratokból 1867-1900-ig csupán a kázbesitési ivek és a feles számban készitett s az iratcsomóknál visszatartott gyámhatósági végzések és határozatok feles példányai, e/ a levéltár rendezésekor kiseleltezésre előkészített s a levéltárban ekként őr» zött szükségtelen segédkönyvek és iratok. / A közgyűlés a benyújtott tervezetet elfogadta és ugy döntött, hogy a selejtezést a levéltár földszinti helyiségében előkészített járási iratokon /18671900.ig/ kell kezdeni és pedig legkésőbb 1929. január hó 1.-vel. Utána következnek az árvaszéki iratok, majd az első emeleti nagy teremben őrzött járási iratok /19ÖÖ1917.ig/, végül az alispáni és bizottsági iratok. A selejtezés irányelveit illetően a belügyminiszter által kiadott általános selejtezési utasítás szempontjai szolgáltak zsinórmértékül. A munka a tervbe vett időpontban megkezdődött és hosszú é- . veken át folyt a járási iratanyag kiegyezés utáni hatalmas tömegében. Nagyon hátráltatta a selejtezés menetét az a körülmény, hogy a főlevéltáros munkakörét egyre több közigazgatási jellegű feladattal terhelték meg. Lassankint alispáni előadóvá vedlett s tulajdonképeni levéltári szakmunkával csak igen kevesett tudott foglalkozni. Ehhez járult Kiss Ferenc egészségi állapotának fokozódó romlása, hoszszas betegszabadsága, úgyhogy a selejtezés nagy munkája a járási iratanyag első részének /1867-1900./ befejezése és a még Sefcsik Ferenc által előkészített iratok» segédkönyvek kiválogatása után félbeszakadt. De a levéltár egyéb teendői is las86/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1921/233. sz. 8?/ Alispáni íratok. 1921/3861. sz. 88/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1927/289. sz. 89/f Közgyűlési jegyzőkönyv. 1927/457. sz

e