Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 126 megoldása ilyképen elodázódott s csak a levéltár-rendezés negyedik esztendejében /1906./ tudott perfektuálódni. Sefcsik ekkor a II. emeleten kapott meglehetősen tágas, világos helyiséget, melyet azután berendezett irodának, de az anyakönyvek továbbra is lent maradtak a levéltár középső termében. Zoltán Vilmos közben rendszeresen ellátta a levéltárnoki teendőket és szabad idejében segitett a munkálatoknál, bár a történteken sehogy sem tudta magát túltenni. 1906-ban el is költözött a fővárosba, hogy végleg bucsut mondva a levéltárnak, kizárólag irodalmi sikon fejthesse ki tevékenységét. A rendezés és leltárkészítés fáradságos munkája már a végéhez közeledett, amikor a főispán Kiss István dr. budapesti lakost nevezte ki vármegyei levéltárnokká. c A hivatal átvétele azonban, épen a leltár befejezetlensége miatt még jó néhány hónapot késett, miután az alispán ragaszkodott ahhoz, hogy a levéltár uj gazdája már annak, alapján vegye át az egész anyagot. Az 1907. évi májusi közgyűlés ettől függetlenül tudomásul vette a levéltárrendezés megtörténtét és Sefcsik Ferenc tiszteletdiját egyhangúan 3000 koronában állapitotta meg. 8 ^ A helyi és a betüsoros mutatóval ellátott tárgyi leltár az ősz végére készült el, közel öt esztendei lelkiismeretes, alapos szakmunka eredményeként. Mai szemmel nézve természetesen már csak az elhelyezéseknél alkalmazott csoportositások miatt sem nevezhető korszerü• nek, de ez abból adódott, hogy még a legkisebb férőhelyet is tervszerűen ki kellett használni. A levéltár-rendezés ellenőrzésére kiküldött bizottság jelenlétében,leltár szerint vette át az iratanyagot Kiss István dr., 1907.november hó 4.-én. A helyi és tárgyi alapon nyilvántartásba vett tételek közt eltérés nem mutatkozott, igy az átadás-átvétel simán lebonyolódott. Sefcsik végül átnyújtotta a selejtezésre előkészített levéltári iratok jegyzékét is, mely anyag a földszinti szobában /ahol régebben a ládák voltak/ nyert átmenetileg elhelyezést. Az uj főlevéltáros hamarosan hozzákezdett a selejtezés munkájához, de sokirányú tudományos elfoglaltsága miatt inkább csak a hivatali teendők folyamatos ellátására korlátozódott levéltári tevékenysége. Gondos kutatásai értékes tanulmányokkal gazdagitották a megye hézagos helytörténetét és családi vonatkozású adalék-gyűjteményét. Nagy súlyt helyezett a levéltár további terjeszkedésére, mert az átrendezés után is állandóan kisértett a nagy helyhiány. A raktárhelyiségek túlzsúfoltsága és az anyakönyveknek a levéltári irodától való távolsága igen megnehezítette a kezelést. Az ismételt előterjesztéseknek végre az lett az eredménye, hogy az irodaszoba melletti eléggé tágas bár sötét - helyiséget megkapta a levéltár az anyakönyvek részére. Az anyag fel-szállitása és elrendezése céljából külön napidijast osztottak be a levéltárhoz, sőt két évvel később még abba is beleegyezett a vármegye, hogy a Ht emeleten elhelyezett levéltári raktárak, illetve helyiségek közti belső közlekedés megkönnyítésére vaslépcsőt szereljenek be az első emeleti középterem és a felette lévő második emeleti anyakönyvi szoba közé. ff Kiss István dr. rövid öt esztendei működése után lemondott állásáról, miután a debreceni ev.ref. jogakadémiához nevezték ki rendes tanárnak. Eelyét 1912. derekán testvéröccse, Kiss Ferenc foglalta el, mig a közben eltelt félév alatt Szabó Vendel közigazgatási gyakornok látta el ideiglenesen a legszükségesebb tennivalókat. A selejtezésre előkészített iratanyag a földszinten még mindig várta sorsá-^ 2 ' Közgyűlési jegyzőkönyv. 1906/655. sz. 8 ^ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1907/48. sz. 84/ Alispáni iratok. 1909/3101.sz. 85/ Alispáni iratok. 1911/7137.sz.
