Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 107 Részben megérthető, mert a főjegyző a bonyolult közigazgatás útvesztőjében sokszor reggeltől-estig gyártotta fogalmazványait német nyelven és még akarva sem maradt elegendő ideje a gondjaira bizott levéltár rendbeszedésére. A regesztrátorrá vedlett Il-od aljegyző pedig egymaga nem tudott lépést tartani a lajstromozási és szortirozó munkában, még ha időnkint, - felsőbb engedély kikérése nélkül - kapott, is átmenetileg némi segítséget egy-egy dijtalán gyakornok személyében. A királyi biztos ismételt felhivásai legalább is ezeket a tényeket támasztják alá. 1788-ban már korábbi sürgetésekre hivatkozva elrendeli, hogy a könnyebb kezelés és keresés érdekében a megyei archívum válassza szét a beérkező iratokat. Az alispán ugyan azt jelenti, hogy a regesztrálás, szétválogatás állandóan folyamatban van az adott előirások szerint, néhány hónappal később újból csak mulasztást állapit meg a felettes hatóság. De ekkor már több oldalról érkeznek a panaszok,' hogy a lajstromozás abbahagyása miatt igen nehézkes a régebbi rendeletek, szabályzatok felkutatása. Nem maradt tehát más választás, a munkálatokat mindenképen folytatni kellett, a végzett teljesitmény időnkinti jelentése mellett. A jozefinista rendszer bukása visszaállitotta a vármegyék autonómiáját és a rendiséget visszahelyezte régi jogaiba, de levéltári viszonylatban nem sok változást hozott. Sólyom István főjegyző igyekezett az elődök mulasztásait a lehetőségekhez mérten pótolni, de minden iparkodása kevés volt ahhoz, hogy a megyei levéltár még mindig szánalmasnak nevezhető állapotán további segitség nélkül javitani tudjon. Ezért a közgyűléshez fordult támogatásért s a rendek ezúttal meglepő megértéssel fogadták az elhanyagolt archivum rendezési problémáját. Az összegyűlt nemesség az alispán javaslatára a következők szerint határozott: "Feő Nótárius Sólyom István ur jelentésére és kérésére rendeltetik, hogy mivel ezen Nemes Megyének Leveles Háza soha igaz rendben és lajstromban nem szedetett, az előbbenyi Felségnek Uralkodása alatt pedig rész szerént az erányozott Lajstromoztatás miatt,amely tökélyetességre épen nem ment, rész szerént pedig Nemes Mosón Vármegyével volt összve kapcsolás miatt ugy annyira elzavarodott, hogy kiváltkJpen rógiebb időkbéli levelekre akadni épen nem lehet, de különben is sokféle fogyatkozások tapasztaltatnak, melyek ha üdőben helyre nem hozattatnak, jövendőbéli időkbe csak nehezebb móddal maradnának. Azért a T. Helytartó Tanács kérettessék, hogy az Leveles Tárháznak rendben szedésére egy Diurnistát engedni méltóztasson, mely az feő Nótárius kormányozása alatt munkálkodhassak." -* A felterjesztést nyomban továbbították, azonban válasz csak a következő esztendő /1792./ derekán érkezett le Győr megyéhez. A Helytartótanács hozzájárult egy napidijas felvételéhez és felhivta az alispánt a szükséges intézkedések megtételére. Az újból összeült generális congregatio havi 30 forintos bérezést szavazott meg a diurnista részére és kötelességévé tette, hogy a főjegyző útmutatásai szerint, az aljegyzőkkel összedolgozva* járjon el majd munkájában. Sólyom István a közgyűlésnek mindjárt javaslatot is tett Schedius Kristóf személyében, sőt ugyanakkor még egy napidijas állás megszervezésére nyújtott be előterjesztést. A közgyűlés az első javaslatot elfogadta, de a továbbiakat nem szavazta meg, hivatkozva a házi pénztár amugyis túlzott megterhelésére. ' A felfogadott diurnista már korábban is bejárogatott a levéltárba, mint dijtalan gyakornok s igy a ] íjStromozás munkájában már otthonos volt. Nagy szükség volt ilyen segítségre, mert közben a beérkező iratanyag állandóan szaporodott az 24 / Közgyűlési jegyzőkönyv. 1788/2896. sz. 25/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1791/1590. sz. 26/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1792/807. sz.
