Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 97 Levéltártörténet! adattár Lengyel Alfréd.s SYŐR VÁRM EGYE LEV ÉLTÁRÁNAK TÖRTENETE Ha valamely levéltárnak kialakulását, történeti fejlődését kutatjuk,szükségképpen vissza kell mennünk abba a korba, amely létjogosultságát életre hivta és meg kell ismernünk azokat a helyi tényezőket, erőket, melyek működésére kezdettől fogva befolyást gyakoroltak, Főleg vonatkozik ez a volt megyei önkormányzatok levéltáraira, miután keletkezésük és állandósulásuk körülményei - ellentétben a városiakkal - általában mindenütt kedvezőtlenül alakultak. A legelőnyösebb helyzetben e téren az egyházi testületek hiteleshelyi archívumai voltak, mivel ezek, mint az írástudás le^orábbi hazai fészkei, már a XII. század vége felé zavartalanul Büködtek, részben törvények által is szabályozva, a jogbiztositó oklevelek kiadási és megőrzési centrumaiként. Amikor a magyar nép első uralkodója, István király a vár-as központok létesítése által a vármegyék ősi formájának, a királyi megyének alapját vetette meg, egyben olyan igazgatási egységek szervezeti körvonalait is megteremtette, amelyek lassankint, - az Írásbeliség elterjedésével - az ilyen területileg elhatárolt egységek folyamatos működésének, majd levéltárképződésének lehetőségeit is magukban rejtették, A kezdetleges közigazgatási feladatok ellátása* a főleg pénz- és hadügyekre vonatkozó királyi rendeletik* törvények kihirdetése, végrehajtása, valamint a megyés ispán* vagy helyettese, m udvarbíró által gyakorolt birói hatalom, érvényesítése túlnyomórészt a szóbeliségen alapult s igy levéltárkeletkezési szempontból megyei viszonylatban holt időszaknak tekinthető. A változás a XIII. század derekán következett be, midőn a meggyengült királyi hatalommal szemben erőre kapott nagybirtokos arisztokrácia és az önvédelmet kereső köznemesség önállósági törekvései útjára indítótták aat a nagy társadalmi átalakulást, mely a nemesi megye kialakulásához vezetett*. • Az autonóm megye hatósága már a közigazgatási funkciók egyre bővülő körét látta el és a nehézkessé váló nádori bíráskodás helyett lassanként a saját kebelén belül gyakorolta az igazságszolgáltatást, sőt idővel a követküldések révén a tőrvényhozásban is képviseltette magát. Mindézsk a ténykedések már feltétlenül Írásbeliséget követeltek, különösen ha arra gondolunk, hogy az önkormányzati megye te-
