Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Kanyar József: Bulgáriai tanulmányutamról / 91–96. o.

- 93 De nemcsak az iratokat őrzik eredeti helyükön, hanem levéltáraikat is. Központi gazdasági levéltáruk nem lévén, irataikat - pl. a várnai hajógyár levéltárát - a helyszinen őrzik. Az irattárak ellenőrzésére hatékony módozatokat dolgoztak ki. Két-három megyei tanácsnál már státusba állították a megyei irattárak központi felügyelőjét, aki a levéltár dolgozóival közösen végzi az irattárak szakszerű ellenőrzését és felügyeletét. Az irattárak védelme érdekében - korábban - a megyei ügyészségek "nyö-l matékos" körleveleket bocsájtottak ki a törvényes rendelkezések megtartására, sőt" a pártbizottságok is adtak ki körleveleket a helyi pártszervezeteknek az irattárak védelmének az elősegítésére. A levéltárak igazgatói időnként a megyei tanácsok előtt számolnak be a helyi irattári problémákról, amelyeknek a megvitatása után a végrehajtóbizottság azonnal döntéseket és határozatokat hoz, vagy éppen pénzbüntetéseket szab ki a vétkes mulasztókkal szemben. A megyei tanácsok osztályvezetői nemcsak az alájuk tartozó szervek munkájáért felelősek, tehát nemcsak a szakfelügyeletet látják el, hanem az irattárakét is, amelyeket ellenőrizniük kell. Valóságos társadalmi üggyé vált az irattárak védelme Bulgáriában: a Komszomol, a szakszervezetek, a Hazafias Arcvonal, a központi és helyi sajtóorgánumok is sokat tettek és segítettek az irattári fegyelem megszilárdításában. Ennek következtében az irattermelő szervek nyomatékos ellenőrzései már nem teszik lehetővé az iratpusztitásokat, noha azok még a félszabadulás után is, főként 1944-1952es esztendőkben alaposan megtizedelték azokat. Az érettségizett irattárosok továbbképzése tanfolyamokon történik. E tanfolyamokon közreműködő levéltári szakelőadók költségeit is a tanfolyamokat rendező vállalatok fizetik. Az ilyen tanfolyamokat a megyei tanácsok még anyagilag is támogatják. Kezdetben nem voltak népszerűek e tanfolyamok, később - plovdidi kezdeményezésre - gyakorlattá váltak, amelyek a megyei tanácsokon kivül a pártbizottságok is támogattak. Az iratbegyüjtés területén az 1961-es esztendő jelentős dátumot képviselt. Az esztendő végezetéig be kellett gyüjteniök a levéltáraknak az 1944.szept.9: a bolgár felszabadulás időpontja előtti iratokat. Csak rendezett iratokat vehetnek át a levéltárak. Amig a szervek nem rendezték irataikat, addig nem is selejtezhetik azokat. Általában a bolgár levéltárak az irattárak ellenőrzését, rendezését, selejtezését, a selejtezési bizottságok működését, amelyek a héttagú - a belügyminiszter által kinevezett - központi ellenőrző bizottság legfelső felügyelete alatt működnek, az irattárak védelmét a levéltári munka egyik sarkalatos feladatának tekintik. Az irattárak ügyének e centrikus jelentősége, amely lényegében a legelsőrenden érinti a levéltárak életét és tervmunkáját, arra predesztinálja a bolgár levéltárakat, hogy egyelőre munkájuk javarészét a levéltárak falain kivül végezzék, mintsem azokon belül s egyben azt is ' bizonyitja, hogy a fiatal bolgár levéltárügy török alóli felszabadulás utáni viszonylag kevés anyagát e korszak irattárainak a szigorú és következetes védelmén keresztül akarják kiegészíteni. A legfelső héttagú ellenőrző bizottságon kivül a megyei levéltárakban ís működnek a levéltár igazgatója áltál kinevezett 3-3 tagú bizottságok, amelyeknek a levéltár igazgatója nem lehet tagja, miután neki kell mindenegyes vitás esetben a megyén döntenie* E bizottságok nemcsak a speciális selejtezési ügykörjegyzékeket állítják össze, hanem módszertani utasításokat is adnak a seleJtezést TégzÓ irat-__ termelő szervek részére. E bizottságok állandóak, sohasem változnak,sem a megyénél, sem a központban. A selejtpapir értékesítéséből befolyt 40 # jutalmazásazerü felhasználását a bolgás kollegák nem ismerik. Ám az iratbegyüjtés tempója - a rendszerint nem is levéltárnak készült é*pületekben elhelyezett megyei ós_vjtos