Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szinkovich Márta: Járási központi irattárak felállítása Baranya megyében / 28–45. o.

- 31 nyilt és félreismerhetetlen módon kimondaná a levéltárak irattári ellenőrzésének jogát - amennyiben a levéltáraknak ez a funkciója felsőbb vezetésünk részéről a jövőben is igényeltetik, ugyanakkor törvényes eszközökkel kellene gondoskodni a levéltár utasitásainak betartásáról. Megítélésünk szerint szükség lenne egy olyan törvény megalkotására, amely a múzeumi törvényhez hasonlóan nemcsak az iratok védelmének módozatairól intézkedik, hanem ezzel párhuzamosan kimondja a területileg illetékes levéltárak jogát az iratanyag állapotának és a rendeletben előirt szabályok betartásának ellenőrzésére, ugyanakkor, amikor megfelelő büntető szankciókat is alkalmaz a törvény ellen vétőkkel szemben.

8 De térjünk vissza a járási központi irattárak felállításának problémáihoz. Sajnos itt is azzal kell kezdenünk, hogy a járási központi irattárak felállítását a 45/1958. K.E. rendelet kimondja ugyan, de abban a levéltár közreműködéséről nincsen szó. ugyanakkor személyes tapasztalatom az volt - hangsúlyozom, hogy más megyék helyzetét nem ismerve,nem akarok általánosítani - hogy az egész közigazgatási apparátus, beleértve mind a megyei vb. titkárságot és igazgatási osztályt,m^nd a járási vb. titkárokat és igazgatási osztályokat, elvárta a levéltár kezdeményezését ezen a téren. Természetesnek tartották azt, hogy a mi oldalunkról induljanak ki a megszervezéssel kapcsolatos tárgyalások. Ugyanakkor, amikor a 45/ 1958 sz. rendelet hivatali kötelességükké tette a központi irattárak felállítását, nem egy helyen nyíltan szemembe mondták, hogy a rendeletet jól ismerik, azonban addig, amig a levéltár nem sürgette őket, bizony nem kezdtek hozzá "hiszen annyi egyób feladata van a tanácsnak". Mi Volt itt az alapvető probléma? A rendeletnek és végrehajtási utasitásának van egy szakasza, amely a következőképpen intézkedik: "Az iratok épen és rendezetten való megőrzésóért a szerv vezetője felelős, köteles az iratok kezeléséhez szükséges dologi /felszerelt tárolóhely, irattár/, valamint személyi /iratkezelő* irattáros/ feltételeket biztosítani" /R,3.§/ "Ut. 6.§. Az iratok irattári rendben való megőrzéséhez a tároló eszközöket /állványok, fedőlemezek, kartonok, tékák stV és a nyilvántartási, valamint kezelési segédleteket a szükségletnek megfelelően folyamatosan kell biztosítani." A dolog logikájából következik, hogy ha a törvény elrendeli a községi iratanyag beszállítását a járási irattárba, ahol azt a járási iratanyaggal együtt őrizni kell, akkor a járás - eo ipso - köteles gondoskodni a megfelelő tároló eszközökről /helyiség, állványzat stb./. Vagyis az alapvető a járási központi irattárak anyagi megteremtésének kérdése volt. A járási tanácsi irattárak helyzete és állapota 1961 Őszén már világos volt számomra, hiszen ezeket - mint egyik fontos közigazgatási szerv irattárát - &vek óta figyelemmel kisérte a levéltár és igyekezett odahatni, hogy a járási tanácsok iratanyaga rendezett állapotban őriztessék. A helyzet azonban egyáltalán nem látszott rózsásnak. Olyan irattári helyiség, amely magába tudja fogadni a közjsjégek 5 évi iratanyagát is, a hót járás közül háromnál akadt. /Pécsi, pécsváradl és a, sellyei/. A másik négy járás /szigetvári, mohácsi, siklósi és sásdi/ osak uj helyiség igénybevételével tudta volna megoldani az elhelyezést. Ugyanakkor mindenhol növelni kellett volna az állványzatot. /Ebből a szempontból egyik járási irattár el* ralmasabban fest, mint a másik. Rozoga, ormótlan, helykihasználás szempontjából célszerűtlen ócskaságok ezek legtöbbnyire. De a hozzáértés hiánya még azt is elrontotta, ahol lehetőség lett volna célszerű, modern állványzat beépítésére /Sik* Ld. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. sz. törvénve a muzeumokról és műemlékekről. IX.fejezet, Büntető rendelkezések.