Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A területi levéltárak iratainak felhasználása a mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokban / 3–18. o.
-11 élesztő stb./ és a konzervipar. Szegednek az első világháború előtt és a háború alatt jelentékeny tésztaipara volt. Erre vonatkozóan a polgármesteri iratokban ta- lálhatók adatok. A konzervipar is igen jelentékeny, a gyár iratai a levéltárban vannak. Ezekből a gyári termelés adataira ós különösen a termelőkkel való kapcsolatokra lehet adatokat találni. Szegeden jelentékeny a kender- és len-feldolgozás, A felszabadulás előtt 3 gyár foglalkozott ezzel az iparral. A gyárak iratai a levéltárban vannak, ezekben az üzemek egész tevékenységére vonatkozóan találunk adatokatA felhasznált nyersanyagok származási helyére, a gyártási technológiára, a gyártott cikkekre, a kül- és belföldi piacokra stb. találunk adatokat. Erdőgazdaság. A földreform folytán állami erdővé vált kereken 1.5 millió kh. és 0.5 mii- ) lió egyéb erdő. Ez utóbbiak között találjuk az erdőbirtokossági társulatok erdeit. Az erdészeti szerveken kivül, a földosztó szervek, elsősorban a földhivatalok irataiban, a telekkönyvi osztályok gyűjteményeiben találhatók meg az adatok az erdők .j nagyságáról, fafajtákról, a tulajdoni viszonyokról. Az erdészeti szervek a Magyar Állami Erdőgazdasági üzemek /MALLEHD/, középfokú szakszervek az erdőigazgatóság, ~. rJaóf okon az erdőgondnokság, igazga tási vonalon az erdőfelügyelőség - iratai nagy _ mennyiségben tartalmazzák az egykori erdőterületek adatait, a telepítéseket, az üzemtervek az egyes tulajdonosok erdőivel kapcsolatos kezelési adatokat, az erdőtörzskönyvekben az erdős területeket stb. Mindezek alig vannak feltárva, pedig a szervek nagy hasznát vennék, mert az erdészeti agrárpolitikai feladat az erdőállomány védelme az erdőszegény vidékek, elsősorban az Alföld fásitása stb. « s x A levéltárban őrzött iratféleségek között igen értékes a térkép ek gyűjteménye . A térképészeti kútfők felvilágosítást nyújtanak az ábrázolt terület sok o- lyan mozzanatáról, amit más irott kútfők kifejezni nem tudnak. A térkép forrásértéke kétségtelen, mert a fejlődés valamely szakaszában mindig a valóságot fejezik ki. Éppen ezért a mezőgazdasági kutatásnak is értékesiteni kell a térképből kisugárzó sokoldalú ismeretanyagot. Megismertet a határkultúrájával, szemlélteti a művelési — formákat. A hidrológiai /vizrajzi/ térképek a mederviszonyokról,^ a folyó árterületéről és a partmenti lakosság életéről tájékoztatnak. A térképeken tanulmányozhatjuk az erdők kiterjedését, a homokos és szikes területeket. Számos térképet ismerünk megyénket átszelő folyókról, a Tiszáról, a Marosról és mellékfolyóiról, amelyek a viz környékén kibontakozó életet, a vizfolyást, az árterületet stb. mutatják be. Szeged területéről nevezetes az a felvétel, amelyet Giba Antal földmérő kósaitett 1836-ban. A város határát több száz szines kéziratos felvétel mutatja be, és ezeken a felvételeken a vizszabályozásokat megelőző állapotokat láthatjuk* Különben a levéltárak térképanyagáról használható katalóguscédulák készültek, amelyeknek egy pélÍÍ iya a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályán is megtekinthető, másik példánya a térképet őrző területi levéltárnál van. Feladatok. A levéltári feladatokba bepillantást engednek azok a kutatások, amelyek pl. az un. tájikutatás előtt állnak. Szükségesnek tartjuk ezeket a mezőgazdasági feladatokat röviden ismertetni. • :'• ^ , . .
