Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A területi levéltárak iratainak felhasználása a mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokban / 3–18. o.
fognak, a lehetőség szerint tudniok kell, mire van szüksége a mezőgazdaságnak, flpp ezért tájékozódnunk kell a mzeőgazdaság jelenlegi helyzetéről és a tudományos kutatás előtt álló feladatokról. Nem tartunk ott, hogy a levéltárak valamilyen népgazdasági kutatási feladatot kaptak volna, amiként az már a Szovjetunió levéltárosainak gyakorlatában fennáll. Mi még a kezdő lépéseket tesszük, és reméljük," hogy iratainkat kutatómunkánk segítségével az egyes szaktudományok is /nemcsak a társadalom-tudományok/ használni fogják. A levéltárak iratai túlnyomórészt az egykor és ma is működő szervek régibb irataiból tevődnek össze. Nekünk tehát elsősorban a mezőgazdasággal is foglalkozó szerveket, azok jog- és ügykörét kell tanulmányoznunk, mert ezeknek a szerveknek 1rataiban találhatunk olyanokat, amelyek a kutatónak jelenthetnek valamit. 15 szervek közül egyesek iratait ügyiratilag lemenőén átvizsgáltuk, másik részét ügyköre szerint és e vizsgálatok alapján legalább a szerv iratainak számitásba jöhető értékét, valamint a további, mélyebbre ható kutatás szükségességét tudtuk megállapitani. A közfeladatok ellátására hivatott szervek struktúrája, - az egész államapparátus felépítése nemcsak a kiegyezéstől a felszabadulásig, hanem a'szocialista fejlődés lehetőségét megnyitó időszaktól, 1945-től, a tanácsok alakulásáig, '- 1950ig egységes volt. Ennek következtében egyes szervek esetében 1950-ig látszott célszerűnek a mezőgazdasági szerveket figyelemmel kisérni. A földmüvelésügyi feladatokat hazánkban négy szervcsoportban láttak el* Az első a földmüvelésügyi miniszter felügyelete alá rendelt állami szakigazgatási szervek keretében, a második az általános /törvényhatósági és községi/ igazgatási szervezet, a harmadik az érdekképviselet, a negyedik a mezőgazgasági szövetkezeti hálózat. Ezek tevékenységét egészitették ki, illetőleg készítették elő a földmüvelődésügyi feladatokra szervezett tanácsok, bizottságok és kutatóintézetek. A földmüvelődésügyi feladatok sokrétűsége folytán sokféle ágaznak a szervezetek. Egyetlen más tárcánál sem találunk oly sok ágazazatot, mint a földmüvelődésügynél. 1950 előtt egy átlagos megye székhelyén 15 féle földmüvelésügyi hivatal is volt, de Debrecenben a 25-öt is meghaladta. E szervezeteknek rendszerint csak felfelé volt meg a kapcsolatuk a minisztérium illetékes ügyosztályaival, egymás között azonban, pl. egy törvényhatóság területén, működésük sokszor nem volt összhangban. A felszabadulás után elrendelte a F.M. működésük koordinálását olyképp, hogy a szervek törvényhatósági értekezleteket kötelesek tartani. Ennek az ideiglenes szervnek jegyzőkönyvei rendkivül értékes adatokat őriznek a mezőgazdaság helyzetére a földreform végrehajtása utáni állapotokra: a közellátásra, a terméseredményekre, az állatlétszámra, a betakarításra, gépekkel és üzemanyaggal való ellátásra, a vetőmaghelyzetre, takarmányozásra, stb. • A földmüvelődésügyi igazgatási szervezetnek jellemzője, hogy a közfeladatokat túlnyomórészt mezőgazdaság fejlesztő közig azgatással oldották meg, tehát rendszerint csak javaslatokat, véleményeket találunk irataikban. A közhatalmi ténykedést jórészben a járási és törvényhatósági hatóságok, vagy a minisztérium végezte el. Jellemzője még a szervezeteknek, hogy működési területük elüt egymástól.Ennek oka tájegységekben keresendő, mert más a működési területe pl. egy szőlészeti és borászati felügyelőnek, mint egy selyemtenyésztési felügyelőnek. Alapegység a megyei és városi törvényhatóság, de ez a területi megoszlás csak egyes szerveknek hatóterülete, a gazdasági felügyelő és az erdőigazgatóság között pl. eltérő a területi hatáskör* :U/_A_gazdasá gi fel ügye lőség - az 1921. XLI1.te. szerint a FM felügyelete alatt működő állami s za kszerv, amely a törvényhatóságnak és a járásnak is szaktanácsadója mezőgazdasági ügyekben. Feladatköre mindarra kiterjed, amire külön szakigazgatási ágazat nincs. így: a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termelés
