Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - KÜLFÖLDI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKK - Baszkakov, E. G.: A nyugat-európai diplomáciai levéltárak útmutatója: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 112–114. o.

- 112 hiUdlIH LEVÉLTÁRI SZAHKIADV/1KY0KB6L ÁTVETT CIKK _B aszkakov , E.G.: A NYUGAT-EURÓPAI DIPLOMÁCIAI LEVÉLTÁRAK ÚTMUTATÓJA /Voproszi Arhivovegyenyija 1961, 3.sz. 119-120. 1./ "A nyugat-európai diplomáciai levéltárak útmutatója" nemrégen került kiadásra az Egyesült Államokban. Egyike azoknak az egyelőre még kevés számban megjelent tájékoztató segédleteknek, amelyek az államok nagyobb csoportját fogják át.*' A könyv első 13 fejezetében Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Nagybritannia, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és a Vatikán levéltárainak leírásával foglalkozik. A következő fejezetek Bajorország levéltárainak jellemzését, a nyugateurópai országok fontosabb folyóirat-gyűjteményeinek, továbbá a Népszövetség, az Egyesült Nemzetek Szervezete ós az Unesco levéltárainak leirását tartalmazza. Minden fejezet, amely egy-egy meghatározott ország levéltárainak jellemzéséül szolgál, a következőket tartalmazza: az állam legfontosabb levéltárainak rövid története, az iratanyag osztályozásának és rendezésének leirása /amint az előszó megjegyzi, a leirás részletességének foka az előzetesen megjelent tájékoztatótól függ/, a levéltári intézmények felettes szerveinek, a levéltárak kutatótermeiben folytatandó kutatásra vonatkozó szabályok, az iratanyaghoz készült tájékoztató apparátus és a mikrofilm-másolatok árának részletes adatai, továbbá a levéltárak főbb dokumentumkiadványainak bibliográfiája, végül a legfontosabb kiadott útmutatók és leirások jegyzéke. Az útmutatóhoz betűrendes mutatót készitettek. A levéltár körzetében lévő fontosabb könyvtárak adatain kivül ismertetik a közelben lévő szállodák, a városi közlekedés adatait stb. A legnagyobb levéltárak fondjainak leirása azonban nagyon általános jellegű. Több értékes iratanyagkomplexum még emlitésre sem került. A szovjet történészek és levéltárosok érdeklődésére tarthat számot többek között a Szovjetunió népeinek történetére vonatkozó külföldi levéltári anyagok ismertetése. Mit találunk erre a kérdésre vonatkozóan az útmutatóban? Amint kiderül, igen keveset. így például Ausztria, Belgium, Dánia, Olaszország, Norvégia, Franciaország és Svédország levéltárainak ismertetésénél a szerzők semmit sem szólnak azokról az értékes kéziratokról, amelyek Oroszország történetére vonatkozóan ezek^ben a levéltárakban találhatók. Pedig ilyenek vannak! /