Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Padányi Gulyás Gyuláné: A Hetedik Levéltári Kerek Asztal Konferencia beszámolója, Madrid, 1962. / 81–95. o.
- 92 rülését eredményezte/. Argentínában a nemzeti könyvtár levéltárba adta valamennyi kéziratos anyagát, még a szépirodalmi kéziratokat is. Az USA-ban a Kongresszusi Könyvtár őrizte a szövetségi kormány egyes iratait, az országos levéltár megszervezése után azonban ezeket az anyagokat a levéltár Őrizetére bizta. Megemlíti a referátum Magyarors zágot is, ahol 1932 óta az Országos Széchenyi Könyvtár többezer, főleg családi dokumentumot adott át a levéltárnak: az un. múzeumi levéltárat. Ez az anyag még a Nemzeti Múzeum szerzeménye volt, abban az időben, amikor á Könyvtár még szervezeti egységben működött a múzeummal. Pérotin ezt a gesztust a visszaszolgáltatás szép példájaként emliti. Levéltár é3 könyvtár közötti egyezmény sokhelyütt ismeretlen fogalom /Argentína , Honduras , I rán , Lengyelország , NSzK , 0laszország/. Van azonban számos olyan állam is, amely törvényesen szabályozta a két intézmény kapcsolatát. A hivatalos ós félhivatalos egyezmények általában a katalóguskés zitésre ós kiadásra vonatkoznak. Éspedig a nyomtatvány-szerzeményezés katalógusára /Luxemburg , Svédország , Spanyolország , Stuttgart s néhány francia város/, a külföldi müvek és folyóiratok katalogizálására /Franciaország , Magyarorsz ág/ kéziratok ós dokumentumok katalógusára /üjzéland/ . Érdekes Dánia esete: itt a levéltári anyaggal begyűjtött könyveket illetően kötöttek egyezményt. A Szovjetunióban ilyen egyezmény szabályozza a szövegkiadványok, útmutatók készítését, például folyamatban van a levéltárakban,akadémiai könyvtárakban, egyéb könyvtárakban és muzeumokban fellelhető személyi fondok mutatójának kiadása. • "Átfedési" zénák A hivatalos lapokat - kötelespéldányként, néhol azonban előfizetés utján - általában könyvtárak kapják meg és őrzik, a levéltárak csak egyes /többnyire ötletszerűen kiválasztott/ lapokat gyűjtenek. Néhány államban azonban /Anglia , Argentina , Franciaország , Hollandia , Honduras , Izrael , Luxemburg , Magyarország , NSzK, Svédország , Szovjetunió , Üjzéland/ mindkét intézmény megkapja valamennyi hivatalos lap egy-egy példányát. De levéltár csak Pfalz tartomány esetében jelenti, hogy kötelespéldányt kap! Ezt az anyagot általában mindenütt könyvtári szabályok szerint kezelik, csak Francia- és Olas zország esetében találkozunk a hivatalos lapok levéltári szempontok szerinti, fondkónt való kezelésével. Ami a levéltár i gazga tás i kön yv tárát illeti, ez általában a beszállított levéltári anyag függelékét képező könyvtári anyagból alakul ki. Kötelező érvényű szabályozás azonban nem köti egyik intézményt sem. A levéltárat hivatalos lapok szerkesztőleként Bajorország és P falz tartomány emliti, de csak mint közreműködőt ilyen kiadványok összeállításában. Az Egyesült Államokban a Federal register /hivatalos lap/, a szövetségi jogszabálygyűjtemény, a kongresszusi jegyzőkönyvek, az elnök üzeneteinek, nyilatkozatainak évenkénti gyűjteménye, valamint az "United States Government Organization Manuál" /az Egyesült Államok Kormányzati Szervezetének Kézikönyve/, e részletes s az irattárellenőrzések szempontjából nélkülözhetetlen adatokat tartalmazó közigazgatási évkönyv szerkesztése és kiadása a levéltár feladata. A levéltár közi gazgatási kiadóként általában sehol sem szerepel. Ami a sajtót illeti, vagyis pontosabban: az újságok kötelező gyűjtését, ez általában a könyvtárak feladata Aötelespéldányok/. A levéltárak általában csak a fondjaikat kiegészítő lapgyüjteményekről számolnak be. A francia megyei levéltárak viszont - a helyi könyvtárak hiányos sajtógyüjteményének kiegészítésén fáradoznak. A magyar ós leng yel levéltárak előfizetés utján szerzik be a számukra ér-
