Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Padányi Gulyás Gyuláné: A Hetedik Levéltári Kerek Asztal Konferencia beszámolója, Madrid, 1962. / 81–95. o.

-89 az anyagot s az őrzésre szánt dokumentumok a stúdiókban maradnak. Lengyelországban s Izraelben is hasonló a helyzet, lóvén, hogy a rádió állami kezelésben van. Csehszlovákiában a levéltár az adóállomások gyűjteményei fölött felügyeletet gyakorol. A játékfilmek Jugoszlávia és Luxemburg ismeri a "kötelespéldány" intézményét a játékfilmek területén is. Spanyolországban a Nemzeti Filmtárba kerül a kereskedelmi filmek szinopszisa, a főbb jeleneteket bemutató fényképek kíséretében; a hiradó- éa dokumentumfilmeket külön filmtár őrzi. Franciaországban hasonló a helyzet; itt a filmtárat a Szerzők Jogvédő Egyesülete tartja fenn. Ez a filmtár őrzi egyébként a kereskedelmi forgalomból már kivont filmek pozitiv másolatait is. A filmgyártó vállalatok egyébként saját filmtárat tartanak fenn. Lengyelországban

, a Mozi-főigazgatóság ellenőrzése mellett, a játékfilmeket az országos filmarchivumban gyűjtik össze. A hiradó- ós idegenforgalmi jellegű filmeket az előállító intézmények őrzik, majd archivumba szállítják. Portug

á

liában a miniszterelnökség alá tartozó Filmtár őrzi az ország területén gyártott filmeket; Törökország

ban a kereskedelmi filmek az Isztambuli Filmtár őrizetébe kerültek, a dokumentumjellegűek pedig a Sajtó, Rádió, Idegenforgalom Minisztériuma őrizetébe; a hadsereg külön őrzi az őt érdeklő filmanyagot. Csehszovákiá

ban a filmgyűjteményeket nem gyűjti ugyan be, de ellenőrzi a levéltár. Magyarországon a Színház- ós Filmtudományi Intézet Filmtára csaknem valamennyi uj filmből szerez be példányt, s őrzi az 1945 előtt készült filmeket is. Másutt bizonyos válogatáson esnek át a filmek. A Szov

jetunió

ban a "Filmek Állami Fondja" /a Művelődésügyi Minisztériumtól függésben/ gyűjti be a hangos vagy néma játékfilmeket; a hiradó-, dokumentum- és oktatófilmek közül az őrzésre érdemesnek Ítélt anyag levéltárba kerül. Minden film pozitiv- és negatív példányához a hangszalag is hozzátartozik. Az Egyesült Államokban a "copyright" alá tartozó kereskedelmi filmeket a kongresszusi könyvtár tartja nyilván. A közintézmények /pl. a hadsereg/ által készitett filmekre a levéltári beszolgáltatás szabályai érvényesek. Egyes országokban - törvényes szabályozás hiján - magán- vagy egyesületig jellegű szervek foglalkoznak a filmek összegyűjtésével. Olaszországban pl. a római: Országos Filmtár vagy a milánói Olasz Filmtár őrzi a játékfilmeket, mig a híradóanyag a gyártó cégeknél tárol. Kivétel a LÜCE vállalat 1923-1944 között forgatott anyaga: ezt egy állami filmtár gondozza, üjzélandban mindenféle eredetű régi filmet a National Film Library őriz, tervezik egy National Film Archives feláll!tá. sát is, az országos levéltár felügyeletével. Angliában a szerzői jog tiszteletbentartásával a "National Film Archive" őrizetébe kerülnek a kereskedelmi filmek. /Ez az archívum a brit film-intézet, e kormánytámogatásban részesülő magánszervezet felügyelete alá tartozik./ A filmeket három bizottság válogatja-és minősiti: történeti, tudományos és általános szempontból. A brit hivatalos szervek által gyártott filmek a közlevéltárak hatáskörébe tartoznak, a katonai vonatkozásúak közül az Egyesült Királyság és a Commonwealth hadműveleteire vonatkozóak a Birodalmi Hadimuzeumba kerülnek. - Érdekes az NSzK-ban követett gyakorlat: csak a díjnyertes, vagy államilag támogatott filmek kerülnek a Bundesarchivba, amely ezenkívül a hivatalos filmanyagot, pl. a Bundeswehrét is megkapja; - gyűjti továbbá a "történeti becsű" filmeket. A játékfilmekre vonatkozóan állami szervezet nem intézkedik, azonban pl. Münchenben a Bavaria és Tobis cégek speciális "filmbunkerral" rendelkeznek. A tudományos filmeket egy göttingeni*pedagógiai vonatkozá-