Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - KÜLFÖLDI SZAKFOLYÓIRATOKBÓL ÁTVETT CIKK - A levéltárak fejlődésének újabb fellendülése előtt: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 102–112. o.

- 106 munizmus ügyét szolgálják. A levéltári szervezet feladata, hogy a dokumentumok ujabb és ujabb tömegét operatív módon a kommunizmus építésének szolgálatába állítsák. Még szélesebb körűvé tesszük az állami levéltárak dokumentumainak mindenoldalú felhasználásával, a tudományos munkában való használatával, propagálásával kapcsolatos munkát, segítséget nyújtunk tudósainknak az SZKP programja által eléjük tűzött feladatok megoldásához, a kommunista társadalom építésének elméleti általánosításához, a szocializmus gazdasági, politikai ós kulturális fejlődése törvényszerűségeinek, s a kommunizmusba való átmenetnek kutatásához, végül a kommunista nevelés kérdéseinek kidolgozásához. Az uj rendelet majdnem minden területen növeli a Levéltári Főigazgatóság hatáskörét, A szélesebb hatáskör lehetőséget nyújt ahhoz, hogy ellenőrizzük az összövetségi jelentőségű minisztériumok, főhatóságok és hivatalok irattári és ügyviteli tevékenységét, felülvizsgáljuk az irattárak működésére és az ügykezelésre vonatkozó instrukciójukat. A Levéltári Főigazgatóság jogkörébe tartozik, azon hivatalok, szervezetek és vállalatok kategóriáinak kijelölése, amelyek iratanyagát az állami levéltárak megőrzésre átveszik, továbbá az állami megőrzésre kerülő és a nem kerülő dokumentumok kategóriáinak kijelölése, a muzeumokban és más intézményeknél őrzött dokumentumoknak a levéltári intézmények számára történő átadásával kapcsolatos eljárási és időrendi kérdések eldöntése, egyes iratkategóriák őrzési idejének megváltoztatása. Az utóbbi években nagy munkát végeztünk a levéltárak iratokkal való gyarapítása érdekében. A szovjet levéltártannak a levéltárak kiegészítése és az iratselejtezés terén mutatkozó hiányosságai, e kérdések' elméleti kidolgozásának nagy lemaradása azt eredményezte, hogy az állami levéltárak többségében az őrzött anyagból hiányoznak a szovjet társadalom történetének legnagyobb fondjai és legfontosabb dokumentum-komplexumai. A levéltárakban általában a jelentéseket, a rendeleteket és a státusok rendjét őrzik, ós az összes más fontos anyag, többek között az alapvető tevékenységre vonatkozó levelezés is visszavonhatatlanul megsemmisítésre kerül. A megőrzött jelentések, utasítások és státusnyilvántartások sem a fontos,vezető hivataloktól, hanem a különféle kisjelentőségű szervektől erednek. A Levéltári Főigazgatóság ezért hangoztatja olyan határozottan és kitartóan az elkövetett hibák és a meglévő hiányosságok kijavításának szükségességét. Azok a jogok, amelyeket e területen kaptunk, feltétlenül elősegítik a feladatok megoldását, a szocializmus és kommunizmus építésére vonatkozó összes értékes Ós fontos dokumentum megőrzését. A Levéltári Főigazgatóságra vonatkozó rendelettel együtt tárgyalta meg és hagyta jóvá a Szovjetunió Minisztertanácsa a Szovjetunió központi állami levéltárainak hálózatát. Itt bizonyos változások történtek. így például az Októberi Forradalom és Szocialista Építés Központi Állami Levéltára két önálló levéltárrá vált szét. Ezt a változást az idézte elő, hogy az Októberi Forradalom és Szocialista Épités Központi Állami Levéltára nem felet meg már a követelményeknek. Az átszervezés szükségét ma különösen erősen érezzük, bár a Levéltár fondjainak szétválasztásával kapcsolatos kérdéseket az élet már 1947-ben felvetette. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az érdeklődés az szovjet korszak dokumentumai iránt. A burzsoá levéltári elmélet hatással volt a szovjet levéltárosokra is, különösen a szovjet hatalom első éveiben. Ez a befolyás főként a jelen dokumentumainak lebecsülésében és a régmúlt iratanyagának túlértékelésében mutatkozott meg. Gyakorlatilag ez mutatkozott meg az állami levéltárak anyagának