Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bendefy László: A levéltári kutatás a népgazdaság szolgálatában / 3–38. o.

- 14 -. Érdeklődésemre elmondotta Pop E. professzor, hogy ez a levéltári adatgyűjtés nagyon hasznosnak bizonyult. Bebizonyosodott ui., hogy átlagosan minden hetedik esztendőben veszedelmesen, sőt katasztrofálisan magas árvizek zúdultak reájuk. Ha a 7 esztendő véletlenül 6-ra szűkült, egyik - rövidesen reá következő - ciklus kiegyenlítette az eltérést, .mert 8-nak adódott, így készültek ők fel már most az 1962.esztendőre, amelyben a grafikon bizonysága szerint kiugróan magas arvizszinnel kell számolniuk. (Ha ez a jövő évben elmara'dna, Pop szerint 1963-ban feltétlen bizonyossággal bekövetkezik. ) A tározókat tehát idejében kiürítteti Pop E; professzor, hogy majdan a várható nagy vízmennyiségeket befogadhassák, és ilyen módon az árvizek szintjét adott keretek közé szoríthassák. Szabó Kálmán kecskeméti ny. múzeumigazgató egyik tanulmányában (25) érdekes összeállításra és grafikonra lettem figyelmes. A kecskeméti szüretek időpontját tartalmazta 1698-tól 1830-ig a város tanácsülési jegyzökönyveinek alapján, (Ez az összeállítás annál értékesebb, mert a szóbanforgó tanácsjegyzőkönyvek 1944 novemberében elégtek.) Alaposabban tanulmányozva Szabó K. adatsorát, bloxamálással olyan menetgörbét sikerült előállítanom, amely jellemző (a téli időszak kikapcsolásával) az időjárási viszonyok alakulására. • * A továbbiakban Házi Jenő szives segítségével Sopron tanácsülési jegyzőkönyveiből szereztem hasonló, 1576-ig visszamenő növényfenológiai adatokat. Majd Sz

övényi István szívességéből Kőszeg város tanácsülési jegyzökönyveiből volt szives számomra a szükséges szüretkezdő adatokat kijegyezni egyelőre 1649-ig visszamenően, de a tanácsülési jegyzőkönyvek 1550-ig vezetik vissza - e téren - a Kőszegi levéltárban kutatót. Ugyanígy, kérésemre átnézte Horváth Ferenc a szombathelyi levéltárban az ottani városi tanácsülések jegyzőkönyveit, de sikerült külföldi adatokat is szereznem Prágából, Grazból, Bécsből és Berlinből. Ilyen módon megvan a lehetősége annak, hogy történetileg hiteles, napra pontos levéltári adatok alapján szerkesszünk meg egy 400 esztendőre, a mohácsi vész koráig visszamenő időjárási görbét, amely a világirodalomban ismert leghosszabb ilyen nemű időjárási görbe lesz. Rokona az - ugyancsak a Kőszegi városi levéltár tulajdonát képező