Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Begyin, V. V.–Sepelev, E. E.: Az állami levéltárak munkaszervezésének néhány kérdése / 224–232. o.
- 225 minisztertanács, az Állami Duma, az Államtanács fondjait, továbbá a legfelsőbb birósági és közigazgatási szervek: # Szenátus, az Igazságügyminisztérium, a Belügyminisztérium fondjait, a pénzügy, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés ügy központi szerveinek fondjait, a Népoktatás ügyi Minisztérium fondját stb. Ez a levéltár őrzi a magánkapitalista vállalatok, az összorosz társadalmi szervezetek fondjainak és a magánjellegű fondoknak egy jelentos reszet. Nem tartunk igényt arra, hogy az állami levéltárak munkaszervezetének minden kérdésével részletesen foglalkozzunk, csupán három, nézetünk szerint legfontosabb vonatkozással kivánunk foglalkozni - teljes egészében a Leningrádi Központi Állami Történeti Levéltár tapasztalatai alapján. Egyik ilyen kérdés a levéltárak mint tudományos intézmények struktúrájának a problémája. Az utóbbi időkig a Leningrádi Központi Állami Történeti Levéltárban az 1941-ben jóváhagyott szervezeti felépités volt érvényben, amelyet egyébként az állami levéltárak többségében is megtalálhatunk. A levéltárban 8 osztály volt, amelyek az első periódusban az őrzést és a gondjaikra bizott (a tematikus közelség elve és a fondképzők kapcsolatai alapján egyesitett) fondok tudományos-technikai feldolgozásának minden fajtáját végezték. Ilyenformán a munkatársak az összes osztályokon az őrzött dokumentum anyaggal kapcsolatos levéltári munka egészét végezték. * Az idő múlásával azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Azzal együtt, hogy a dokumentum anyag rendezésével és az ismeretlen anyagok tanulmányozásával kapcsolatos munka mennyiségileg csökkent, egyre nőtt az olyan munkafajták aránya, mint a tematikus-dokumentumgyűjtemények kiadásának előkészitése és a különböző szervezetek és intézmények kérelmére történő dokumentum feltárás. Az ilyen munkálatok többségének az volt a jellemző vonása, hogy azokat csak több osztály - sokszor csak az összes osztályok - anyaga alapján lehetett elvégezni, A gyakorlat azt mutatta, hogy az ilyen munkafajták végzése egyrészt elterelte a munkatársak figyelmét a tudományos-technikai feldolgozásról, másfelől zűrzavarhoz vezetett. Ennek folytán meg-