Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

108 ­felelően alkalmaztak. A kiviteli tilalmat 1958-ban törvényesen felujitot­ták f a jelenleg uj törvény készül e tárgyban. Hiszen csak nemrég leplez­ték le s akadályozták meg az osztrák hatóságok egy bonyolult magán-le­véltár-eladási ügyletet. Az iratanyag Ausztria története szempontjából felmérhetetlen becsű: a Montenuovo (Neipperg) levéltárról van szó, amely többek között Mária Lujza és a Reichstadti herceg levelezését is magában foglalja. Az osztrák hatóságok idejében közbeléptek és sike­rült áthidaló megoldást találniok. Belgiumban az 1960. évi törvény tiltja a nemzeti vagyont képező tárgyak kivitelét; levéltári irat esetében mindennemű engedélyt a belga királyság föle véltárosa adhat. . Franciaországban bonyolult a kérdés. Igaz, hogy az 1938. évi törvény (s ennék 194Q-es végrehajtási utasitása) kiterjesztette a levél­tári anyagra is a "Történeti emlékek védelméről" szóló törvény hatá­lyát, A "történeti emléknek" nyilvánított fondok tehát a levéltárvezető engedélye nélkül nem szállíthat ók el. Azonban az eljárásiamig valamely fondot "történeti emlékként" sorolnak be, meglehetősen hosszadalmas és körülményes. így bizony csak igen kevés fond kaphat védelmet. Min­dennemű árukivitelhez ugyan engedély szükséges, levéltári anyag eseté- i ben ezt a levéltárnak kell megadnia, — azonban mégis igén sok csalás, csempészés történt, amelyeket lehetetlen volt megakadályozni. Szakér­tők és kereskedők gyakran megengedik az áruba bocsátott dokumentumok mikrofilmezését. . A Francia Levéltárak Igazgatósága, erélyes lépéssel s minden lehető fegyvert igénybevéve, számos - titokban elhurcolt - fon­dot szerzett vissza Franciaországnak, mint például Sully (IV. Henrik pénzügyminisztere a XVII. sz a elején) iratait, Diderot (a XVIII. századi neves francia iró) kéziratait, vagy Bougainville admirális levéltárának néhány becses darabját (XVIII. sz.). Izraelben 1929-ben rendeletet hoztak, amely az 1700 előtti régi­ségek kivitelét, eladását különleges engedélyhez köti. Áz 1955. évi le­véltári törvény ezt a rendelkezést a levéltári anyagra is kiterjesztette. Kivételre csak az Állami Levéltár igazgatója adhat engedélyt, a kérdé­ses dokumentum alapos megvizsgálása és lefényképeztetése után. A fényképet nem hozzák nyilvánosságra, csak ha a dokumentum tulajdo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom