Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

- 103 császári palota, valamint Rouher államminiszter iratait magukkal vitték, s ezeket csak a Versailles-i békekötés értelmében szolgáltatták vissza, A háborús jogszabályokat illető hágai konvenciók 53. és 56. szakaszai határozottan kifejtik, hogy a zsákmányolás joga csak azokra az ingó javakra vonatkozik, amelyek a hadmüveleteket elóségithetik; noha nem nevezi meg az egyezmény, ez csupán a katonai vagy politikai iratokra vonatkozhatik, amelyek közvetlenül felhasználhatók a hadviselés szempontjából. A német fogalmazás sokkal szélesebbértelmü: "a megszálló hatóság kihasználhatja a helyzetet s rátevén kezét az ellenfél irataira, levéltárára, olyan követelésekkel léphet fel, amelyekre békeidőben nem gondolhatna". S valóban: a náci Németország kihasználta helyzetét, mint meg szálló hatalom. A legszélesebbkörü iratanyag -rablásokat hajtotta végre, s nem pusztán a hadviselés vagy a hadipolitika érdekében állókat. Tehát nemcsak a vezérkar iratait s a Külügy- és Hadügyminisztérium legfrissebb iratanyagát, hanem számos állami, városi vagy magánlevéltár történeti fondjait, hol egyoldalú annektálás orvén (Luxemburg, Csehszlovákia, Lengyelország), hol pedig politikai vagy faji érvekre hivatkozva. A háború másnapján a szövetségesek tüstént elismerték a levéltárak helyreállításának és eredeti helyükre való szállításának jogos és szükséges voltát, ma már az iratok zöme visszakerült abba a levéltárba, ahonnét a nácik annakidején elvitték. Az 1945, május 8-i német,-majd az augusztus 15-i japán fegyverszünet a nemzetközi jogban egészen uj, addig ismeretlen helyzetet teremtett. A feltétel nélküli kapituláció értelmében mind a német, mind a japán állam, mint olyan megszűnt, az államhatalmat a szövetséges hatalmak vették át, egy un. res nullius

~szá vált területen, A megszálló hatóságok kezükbe vették a politikai és gazdasági élet irányítását. A német vagy japán állam tulajdonában volt valamennyi levéltári és irattári anyag a megszállók birtokába került és az 1945. június 5-i Berlini Nyilatkozat ez iratanyagok bárminemű megcsonkítását megtiltotta. A hadmüveletek során a fegyverletétel alkalmából s a megszállás kezdetén a Szövetségesek jelentős mennyiségű levéltári anyagot vettek