Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

Szerepük a XVI. században még jobban megnőtt: a levéltár ekkor a közigazgatás s a jog hatékony fegyvertára. Gyakran a hatóságok maguk intézkednek afelől, hogy az előnyomuló ellenség elől a levéltárat biztonságba helyezzék, elszállítsák. - Itt tér ki Bautier Magyarország példa-: jára. Habsburg Mária királynő,Mohács után,hajón küldi Bécsbe az ország levéltárát, csakhogy az a törökök kezére ne jusson. Bautier francia példát is felhoz: 1536-ban a szavojaiak kiüritik levéltárukat a francia sereg közeledtére; I. Ferenc azonban siet felkutattatni«az elhurcolt iratokat. A szerződések záradékai levéltári vonatkozásúak. Itt a szerző több - a francia történet részletkérdéseibe ágazó - szerződésre hivatkőzik. A levéltár oszthatatlanságának elve egyre inkább előtérbe kerül, kiváltképpen több német hercegségben. Több hercegi ág birtokai rendelkeztek bizonyos közös intézményekkel (Landtage, Obergerichte, stb)^ és közös okiratokkal is. Ekkor létesitették az un. "Samtarchiv"-okat, amelyek osztatlan, az örökösödésekkel kapcsolatos "osztály" előtti időből szármázó levéltárakat fogtak egybe. A fond ok oszthatatlanságának elvét tükrözi nemzetközi vonatkozásban például a Nikolsburgi béke II. Ferdinánd és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között: a fejedelem visszaszolgáltatja a szepesi kamarának a hadiesemények során elhurcolt levéltárát, a császár viszont 7 felvidéki vármegyét- amelyek a szepesi kamarától függtek - enged át Bethlennek: a megyéknek a kamarától való függősége továbbra is fennmarad, azonban a levéltárvezetőket a megyék megbízottai nevezik ki. A levéltárvezetők mindkét fejedelemnek hűséget esküsznek, s kívánságukra hiteles okiratmásolatokat kötelesek kiállítani. A Harmincéves Háború időszakában már pontosabban körülhatárolt levéltári vonatkozású rendeletek születnek. Európaszerte azt látjuk, hogy levéltárak és dokumentumok vándorolnak a határokon keresztül: a levéltárak mint valóságos hadizsákmányok szerepelnek. Jelentőségük vitathatatlan: kimeríthetetlen fegyvertárai politikusoknak és a törvény embereinek. Régi dokumentumok bizonyítják pl. Luxemburg hűbérbirtoka voltát, s igy csatolják a francia királysághoz. Dr, Posner sze-