Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Gaál Endre: A területi levéltárak segédletkészítésének néhány kérdése / 61–70. o.
- 62 tóbbá tételét és minél nagyobbfoku felhasználását. ' Ennek megoldása területi levéltárainkban is megköveteli - többek között - a segédlet készités munkájának az eddiginél magasabb szintre emelését, továbbá mint néhányan kiemelték - egyes numerikus rendszerű iratsorozatok tárgyszerinti átrendezését. Legyen szabad e problémákhoz a kutató sze2/ mével és tapasztalatai alapján néhány gondolatot hozzáfűzni. ' Egyetértünk Ember Győzőnek azzal a megállapításával, hogy "Minden levéltári intézménynek a maga helyzete, levéltári anyagának állapota és a jelentkező igények alapján kell eldöntenie, hogy mikor és mi3/ lyen levéltári segédleteket készit. ' Azonban még hozzátennénk, hogy a területi levéltárak igyekezzenek mielőbb elvégezni azokat a munkálatokat, amelyek alapján legjelentősebb fOndjaikról (amelyek a történettudomány 5 éves és távolabbi terveiben megjelölt feladatok helytörténeti vonatkozásainak megoldásához anyagot szolgáltatnak) sokoldalú tematikai segédleteket készíthetnek. A levéltárban őrzött iratok használhatóbbá tétele szempontjából elsősorban azok a segédletek hasznosak, amelyek tájékoztatják az érdeklődőt, hogy az egyes iratképző szervek iratanyagában milyen témakörökre vonatkozó adatokat talál, illetve a futatni kivánt té- • makörhöz a levéltárnak mely fondjaiban, azok milyen egységeiben juthat adatokhoz. Tehát a levéltárak a fontosabb fondokról ne csupán meghatározott, szűk témákra (pl. a helyi munkásmozgalom története, az 1945os földre form stb.) készítsenek kutatócédulákat , mint eddig tették. Ugy véljük, hogy a tematikai feltárás sokoldalú legyen, utaljon mindazon 4/ problémakörökre, amelyekre egy-egy iratsorozatban adat található. ' A történettudomány 5 éves terve az uj- és legujabbkor egyes problémáinak megoldását állitotta előtérbe. Ezért szükségesnek látnánk a polgári korszak törvényhatósági jogú és megyei városi tanácsi iratanyagának, továbbá a polgármesteri eln öki iratoknak, a. Párttörténeti Intézetből visszaérkezett munkásmozgalomtörténeti iratoknak, az államügyészségek és főügyészségek irataiból a politikai ügyeket tárgyaló állagoknak, a kapitalista ipari vállalatok, pénzintézetek és nagybirtokok, MÁV igazgatóságok iratanyagainak, az 1918-19-ben működött forradalmi szervek, a felszabadulás időszakában keletkezett népi szervek iratainak feltárását. Legközelebbi helytörténeti feladataink elvégzéséhez fontos
