Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Bendefy László: A levéltári kutatás a népgazdaság szolgálatában / 3–38. o.

- 16 vatott vízgazdálkodást szolgáló tudományágak összessége. A folyók/ e

gy-egy folyónak vízgyűjtő területe külön-külön természeti egység. Mindegyik élő egyed, amely a pillanatnyi természeti adottságok szerint alakítja a maga környezetét. Az utóbbi két évszázadban a vízfolyások és környezetük életében mélyreható beavatkozások történtek. Erdőket irtottak, mocsarakat csapoltak le, s a folyók elburjánzott kanyarulatait \ levágták. Megbontották az évezredek, - tizezredek alatt kialakult természeti egyensúlyi helyzetet. Most már ezeken az erőszakos beavatkozásokon - legalább nálunk, a Kárpátmedencében - nagyjából tul vagyunk, de állandó problémánk, hogy hogyan viselkednek folyóink az uj állapottal kapcsolatban, mikor lesz az uj egyensúlyi állapot kialakultnak mondható, és milyen lesz az/ Tanulmányokat folytattunk a Duna-, a Tisza, a Maros, a Kőrösök, a Rába és még más folyónk medrének megváltozásáról. Az egykori Vízrajzi Intézet felvételei csak az 1880~1890~es évekig nyúlnak vissza, azon tul már a levéltári anyagot kell elővennünk, és az egykori magyar udvari kamara és a helytartótanács példás szépségű és erre a célra megfelelő pontosságú térképeit is be kell kapcsolnunk a kutatásba. De ott vannak még a kancellária és a nádori hivatal levéltárának iratai között lappangó térképek is. A folyók szabályozásával kapcsolatban megváltoztak a mozgatott hordalék mennyiségi viszonyai is. Az eredeti állapothoz való viszonyítás lehetőségét csakis a 150-200 évre visszamenő mederszelvények felhasználása nyújtja; tehát ismét csak a levéltári anyagot kell elővennünk. Es legyen a probléma bármi: árvizek gyakoriságának] -tartósságának, jeges árvizek levonulásának, jégtorlaszok, jégdugók képződésének kérdése egy-egy folyóval kapcsolatban, ha évszázados viszonylatban óhajtunk tisztán látni, a levéltári forrásokhoz kell folyamodnunk. Az évenként meg-megismétlődően felfakadó belvizek megjelenésének helyei kapcsolatosak az egykori mocsaras területekkel. Hogy a belvizek által rendszeresen elöntött területeket végérvényesen az intenzív mezőgazdasági kultúra szolgálatába állithassuk, ahhoz az eredeti, ősi állapot ismerete szükséges; ezt pedig leginkább hitelt érdemlő módon: az egykorú térké-