Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - FIGYELŐ - Szlovák vélemény a magyar levéltárak 1945–1957. évi munkájáról / 201–215. o.

be: - 212 löli meg az összes segédkönyveket (16-17), melyeket előzőleg mint a nádori levéltárhoz tartozó állagok segédkönyveit jelölt meg. A regnicolaris levéltárt mechanikusan irja le ladulák szerint, melyből minden egyest önálló állagnak minősit még akkor is, ha ugyanannak a fondnak egy részérói van szó. így pl. az 1715-i összeirás iratai az alapleltárban az országrészek szerint négy állagot alkotnak (Dunántúl, Dunáninnen, Tiszántúl, Tiszáninnen), s ezek nem is következnek egymásután (150, 151, 155 és 156), hasonló a helyzet az 1720-as összeirás irataival. Az országgyűlést illető iratok szintén több különböző helyen találhatók, pl. a 134-es állag alatt, az 1796-os országgyűlés iratai; ugyanakkor az 1708-15. évi iratok egy későbbi, a 14l-es szám alatt találhatók meg. Ugy tűnik, hogy ennél a levéltárnál egy merően ósdi elhelyezés tiszteletbentartásáról van szó, anélkül, hogy igyekeznének az egységes csoportokat valamiféle l©gifcfip sorrendbe rakni (még a régi rendezés meghagyása mellett is).." Az alapleltárak ismertetését a szerző a következőkben fejezi "Az alapleltárak túlnyomó részének alapvető jellegzetessége az, hogy a leirt fond okát állagokra bontják, de annak megitélésében, hogy mi az állag, nem érvényesithettek mindig egységes szempontot. Néha száz csomót is tartanak annak, máskor csak egyetlen (esetleg segédkönyvet), amely esetleg összefügg a már leirt csomókkal. Az egységes szempont hiánya nemcsak különböző alapleltáraknál nyilvánul meg, hanem néha ugyanezen jelenség megtalálható ugyanannak a feldolgozónak 1 kötetén belül is. Elgondolkozve ezen, azt mondhatjuk, hogy itt bizonyos értelem 1 ben olyan uj fogalomról van szó, amely a leltározás alapvető \ egységeként a (formailag nem mindig pontosan meghatározott) állagot veszi és azzal néha annyira teljesen önálló egységként i I dolgozik, hogy még egy fond állagait sem leltározza az egymás utáni sorrendben. Alapjában véve tehát a levéltár elmélet szem-