Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Soós Imre: A Miskolci és Sátoraljaújhelyi Levéltár 1960-ban / 32–37. o.

is - saját fejlődése szempontjából, r °^ a miskolci levéltár tehermentesítése szempontjából is helyes elgondolás, volt. A Kazinczy Ferencről elnevezett sátoraljaújhelyi levéitax IS' K évi munkájában az önálló levéltári működés elindításának feltételeit kellett biztosítani. A hivatali és gazdasági adminisztráció, meg a kutatók kiszolgálása céljaira megfelelő irodahelyiség, továbbá anyakönyvi és könyvtári raktárhelyiség biztosítása, az alapvető levéltári teendők elsajátítása kielégítően sikerült. Ebben az évben még sok volt az építkezés, a tatarozás, villany és telefon bevezetése , falak és ajtók festése. Az elsőemeleti hosszú folyosó elválasztásával létrehozta a levéltár az irodát, könyvtárszobát, anyakönyvi raktárát, a sokszor kutatott becses történelmi anyag közvetlen szomszédságában. Az anyakönyvi raktárrá átalakított és megfelelően beállványozott folyosórészen elhelyezést nyertek a sátoraljaújhelyi levéltár gyűjtőkörébe utalt 113 akvi kerületnek Miskolcról ide szállított anyakönyvi másodpéldányai, a szekrényekkel berendezett könyvtári raktárban pedig a 2000 kötetes könyvtár, A négy helyiségből álló hátsó udvari raktárcsoport legbelső helyiségében meg* felelő tatarozás és vasállványokkal való berendezés után a bírósági iratok helyeztettek el. Az utcai földszinten a városi tanácstól csereképpen nyert egy kis raktár korhadt padozatát felszedték, a padlót szigetelték, betonozták. Az ugyanott átadott másik két cserehelyiségnek vezetői iroda, kiállítási és tanácskozó terem céljaira, illetve iratraktár céljaira való berendezését megkezdték. A levéltár az év folyamán mintegy 300 fm irat állványt épített be kis részben vasalkatrészekből, nagyobb részben használt deszkaanyagból. A berendezkedés ezen elemi ténykedései mellett a levéltári szakmai munka terén is kielégítő eredmények születtek az első év végén, 424 fm terjddelmü iratot raktak állványra, 117 fm-t csomóztak, 75 fm-t őrzési egységig menően rendeztek. A 110 fm terjedelmű Zemplén vármegyei 1878-1949. évi alispáni iratokban finom selejtezést végeztek, a meghagyott alispáni iratokat csomójegyzékelték. Elkészült a tervezési statisztikai segédlet és a külső szerveknek levéltári értékha-