Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 86–120. o.

. - 117 rüen szükségesség volt, mert ha nincs se anyag, se raktár, akkor erre nem lehet épiteni még egy akármilyen kis csoportot sem. Amikor felépültek az Országos Levéltárban leégett raktárak, akkor módunkban volt oda begyűjteni az 1945 után keletkezett központi hatósági anyagot, módunkban volt felállitani egy ilyen csoportot. Ez nem jelenti azt, hogy a minisztériumi irattárakat az Országos Levéltár II. osztálya nem ellenőrizte. Az, hogy a népi demokratikus csoport megszűnt, a feladat nem szűnt meg. Tudtommal a II. osztály éppúgy ellátta ezeknek a minisztériumi irattáraknak felügyeletét mint azelőtt a népi demokratikus csoport. Most természetesen ez az uj kis csoport intenzivebben foglalkozik ezeknek a minisztériumi irattáraknak ellenőrzésével és egy-két kérdésben eredményt is tud felmutatni. Igen sok vita folyt a levéltárak mint intézmények felett. En itt Györffy elvtárssal nem tartom szükségesnek a vitatkozást, mert teljesen azonositom magam a Kársai és Ember elvtárs által kifejtettekkel. A levéltárak mint intézmények számára egy meghatározott profilt kell adni. A levéltárak az anyagot őrzik és feltárják, felhasználhatóvá teszik és kiadványmunkáink is ezt a felhasználhatóságot mozditják elő. A világon mindenütt ezt csinálják a levéltárakban és a világon mindenütt a levéltárakat tudományos intézeteknek tekintik. Legalább mi magunk tekintsük tudományos intézeteknek sajátmagunkat, ne rágalmazzuk el. A levéltárak tudományos intézmények és állítom, hogy a magyar levéltárakban magas színvonalú levéltári, tudományos munka folyik. Más kérdés, hogy egy-két budapesti levéltárban a tudományos dolgozók túlsúlyban vannak a technikai munkatársak felett. Ennélfogva bizonyos mennyiségű olyan munkát is kénytelenek elvégezni, amit el tudnának végezni érettségizett, jólképzett levéltári középkáderek. Ezen ugy tudunk segíteni, hogy a megüresedő állásokat átszervezzük ilyen középkáderek számára. A középkáderekkel a jövőben még többet fogunk foglalkozni. Meg fogjuk indítani számukra is a továbbképzés lehetőségét nyújtó tanfolyamot, reméljük, hogy a tankönyv, amelyet alapul akarunk venni, el is készül rövidesen és arra fogunk törekedni, hogy a jelenlegi kulcsszámmal a nevet is megváltoztassuk és a bérplafont is feljebb tudjuk vinni. Ezen a téren természetesen könnyelmű igézetet nem tudok tenni, addig is ugy segítünk, hogy olyan kirívó esetekben, amikor a levéltári Őrök magasszintü tudományos munkát végeznek, átsoroljuk őket segédlevéltárosnak, mint ahogy az eddig is szám-