Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Balanyi Béla: Fejezetek Kecskemét város levéltárának történetéből / 122–132. o.
r r LEVELTARTŰRTÉNETI ADATTÁR B ala nyí Béla FEJEZETEK KECSKEMÉT VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL Kecskemét városa azon városok közé tartozott, melyek már régebb idő óta igen nagy gondot fordítottak levéltárukra, Iratai között ezért található viszonylag sok adat a levéltár rendezésére, ennek kapcsán a levéltárosok által a rendezésre vonatkozóan készített irányelvekre, levéltárosok félfogadására, iratok selejtezésére stb. Ez nem is^csodálható, hiszen a levéltár anyagához a városnak komoly érdekei fűződtek, A török alóli felszabadulás után a város földesúri fennhatóság alá került, városi jogai, kiváltságai ettől kezdve elenyésztek. A városi polgárság képviselői a tanácsban harcot indítottak szabadságukért, szorgalmazták a jogállásuk írásos bizonyítékai tárházának, levéltáruknak időnkénti rendezését, segédletekkel való ellátását ) ' • A levéltár az alföldi városok között még a Horthy^endszerben végrehajtott esztelen selejtezés és a második világháborúban bekövetlíezett igen súlyos károsodás ellenére is a leggazdagabbak közé tartozik. Anyaga fejlett, kiterjedt városi igazgatást mutat Levéltárának története éppen ezért megér demli különös figyelmünket , Az alábbiakban a város levéltárának -1820 és 19-19 közti csaknem egy évszázadának történe téből közlünk néhány részletet A levéltár történetének ez az évszázad jelentős szakasza : feudális kori anyagának utolsó nagy, az anyag egészére kiterjedő/endezése, a modern közigazgatási levél tár megteremtése, s Hornyik János személyében egy kiváló levéltárosi és egyszersmind helytörté neti egyéniség működése Jellemzi. Ez évszázad fejlődésinek adatai természetszerűleg csoportosul nak a levéltárosok személye és munkássága köré, ezért az alábbiakban tárgyalásunkat is elsősor ban ennek megfelelően tagoljuk, osztjuk szakaszokra, + + + A levéltár anyagára vonatkozó legrégibb leírások A levéltár anyagára vonatkozóan a XVIJJ„ század végéről több adat fordul elő. A legrégibb adatokat Ladányi Gergely 1790tői szármázó irása szolgáltatja, A szöveg az alábbiakat mondja. ÍSziládi Károly jegyzetei I.) *A Leveles Tárja vagyis Archívuma ennek az Alföldön igen nevezetes volt, Méglén az 1707 dik esztendőben a városra véletlen rohanó vad ráczság által fel nem dulattatóti, széjjel nem szórattatott és össze nem rongáltatott amint errül a Neoaquistica Processus Actái bizonyságot tesznek. Megvannak mindazáltal még most is az 1590 esztendőtől való protocollumok és előbb való Írások is találtatnak, Nevezetesek a többek között a szép szines atlaez coopertában ta kart Protectionális Török levelek, melyekre 1688<lik esztendőtől 17. Szeptemberiül fogva, amidőn 160 esztendő után a török iga alól végképp felszabadult többé a városnak szüksége nem volt* A másik leírás, mely Teleki Domokostól származik, nem sokkal későbbi, 179.6-ból való, «Egy néhány hazai utazások* c» müvében, (100 stb. íapJ a várossal foglalkozva a levéltárról az aláb biakat írja ; ^Következendő napon délutánig még Kecskeméten mulatván,, az alatt a több helyek közt a Városházához vezettettem, hol is némely Török Protectionálisok (oltalmat ígérő levelek) és sok féle levelek mutattattak, melyben a Városnak a Nagy Vezér Budai Basa vagy más török tisztek által 122
