Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Bevezetés / 1–3. o.

BEVEZETÉS '1960 áprilisában ünnepeltük hazánk felszabadulásának 15/ évfordulóját ÁS évíorduíó megünnepléséhez folyóiratunk a felszabadulás és a népi demokratikus fejlődés kezdeti korszaka néhány jellegzetes, tipikus levéltári fondjának ismertetésével kiváií hozzájárulni. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy ennek révén még jobban felhívhassuk aa elmúlt 15 év története kutatóinak figyelmét a korszak levéltárainkban őrzött nagyszámú dokumentumára, aze dokumentumokat létrehozó szervek nagy. a tények sokoldalú megismerését biztosító változatosságára, és végüU e szervek hivataltörténetének vázlatos ismertetésén át a népi demokratikus államigazgatás kezdetei vizsgálatának fontosságára. E hármas szempontnak megfelelően történt az ismertetésre került íondok kiválogatása is. A válogatás alapjául az állami levéltárak teljes anyagát az egyes íondok szintjén felsoroló és rövidesen sokszorosításban is megjelenő rondjegyzék megfelelő fejezete szolgált. A válogatás során célunk az volt hogy a felszabadulás korának lehetőleg minél több jellegzetes igazgatási szervtipusa legalább egy konkrét fondképző bemutatása által ismertetésre kerüljön és igy e részismertetések összességéből - ha a részleteken, az egyes szerveken bemutatva is — de minél többoldalú kép bontakozzék ki az olvasó előtt e korszak államapparátusáról és mindazon egyéb, nem állami szerveiről (pL üzemi bizottságok, nemzeti bizottságok), melyek az adott időpontban már a proletárhatalom előkészítői voltak. Az ismertetett fondok kivétel nélkül 1950, a tanácsok megalakulása előtti időben keletkéztek, A felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig eltelt 5 esztendő fejlődése a hatalom jellege szempontjából két periódusra bontható. Kezdetben a munkásság és a parasztság demokratikus diktatúrája áll fenn

f melynek azonban proletárdiktatúrává fejlődése már 1946-ban az MKP III. Kongresszusán elfogadott politikai és gazdasági programnak végrehajtásával megkezdődött és 1948~ra a fordulat évére be is fejeződött A népi demokratikus forradalom átnövése szocialista forradalommá hazánkban igy hosszabb idő alatt zajlott le, s mivel ennek folytán nem volt szükséges a polgári közigazgatás teljes és azonnali széttörése. a régi közigazgatási szerkezet még hosszabb ideig fennmaradt «A felszabadulást követően - irja e folyamatról Münnich elvtárs m amikor újra megindult a rendezett állami munka, külső formáiban sok vonatkozásban á régi gé-í pezet adta kereteket használtuk fel. Ezeket a régi kereteket azonban SZÍVÓS harcok közepette sikerült uj tartalommal megtölteni. Csak később és megint csak fokozatosan bontottuk le a régi szervezet formáit is minden területen és megteremtettük annak a lehetőségét hogy a fordulat évét követően m a régit egészében megsemmisítve és annak helyén ujat teremtve r- a szocialista államtipus követelményeinek megfelelő uj apparátust alakítsunk kí>. De már az első sza kaszban *a munkásosztály tagjai, mellettük a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség is, vállalva az ezzel járó nehézségeket fokozatosan benyomultak az állami szervek különböző pozícióiba ; megmutatták, hogy a dolgozó népben milyen feimérheteüen alkotóerő, szervezőkészség rejlik** A fejlődés persze nem volt zökkenőmentes ; állandó harcban folyt le a közigazgatásban még sokáig megmaradt reakciós erőkkel. Ám e harc nem korlátozódott csupán az államapparátusra ; $a következetes demokratikus átalakításért folyó küzdelemben - idézzük ismét Münnich elvtársat -"jelentős szerepük volt a felszabadulást követő időkben (és ezután folyama

4tosan később is) a megalakult különböző népi bizottságoknak és társadalmi szervezeteknek, amelyek egyrészt támogatták, másrészt kiegészítették az államapparátusban tevékenykedő haladó erők harcát és közvetlenül is elláttak állami feladatokat Ilyenek voltak a Nemzeti Bizottságok mellett a földreform végrehajtásában résztvevő Földigénylő Bizottságok, továbbá a Termelési Bizottságok, a Közellátási Bizottságok, Egészségügyi Bizottságok, hogy csak néhányat emlitsünk a legfontosabbak közül, illetve az UFOSz, FÉKOSz stb.». Az alábbiakban ismertetésre kerülő szer* \