Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Lengyel Alfréd: A Népgondozó Hivatal Északnyugat Magyarországi Kirendeltségének iratai a Győri Állami Levéltárban: iratok, 1945–1946: 0,40 iratfm. / 57–61. o.
métségtől (Volksbund-tagoktól) elkobzásra itéit ingatlanok adatait tartalmazzák. Ezek a hatá- rozatok viszont a nemzethüséget felülvizsgáló bizottságok döntéseivel kapcsolatosak, minthogy az általuk foganatositott eljárások, döntések szolgáltatták a további lépésekhez szükséges jogalapot. Az elkobzási Ítéletek nyomán következtek a kirendeltségnek a telepítés végrehajtását célzó intézkedései. Ebbe az ügykörbe tartoznak az alábbi iratrajták: 4. határozatok az elkobzott sváb ingatlanok (házak, gazdaságok) kiürítésére, a volt tulajdonosok összeköltöztetésére, illetve ideiglenes áthelyezésére, 2. végzések a sváb ingatlanok terhére eszközölt ház- és íöldjuttatásokra vonatkozólag;, 3. a Népgondozó Hivatal telepítési főosztályának hozzájárulásával hozott döntések, amelyek a tulajdonképpeni betelepítéseket (áttelepítéseket) szabályozzák. A helytörténeti kutatások szempontjából rendkívül hasznos adalékot nyújtanak a telepítésekkel kapcsolatos helyzetjelentések, mivel nem csupán a ténylegesen lebonyolított akciókról számolnak be, hanem az igazoló bizottságok munkáját a lakosság hangulatát, a felmerült nehézségeket és rögtönzött megoldási módozatokat is visszatükröztetik. Ugyancsak nagyon fontos forrásanyagként könyvelhetők el a íöldbirtokreform végrehajtása során a kirendeltséghez küldött községi adat-bejelentések; Ezekből állapitható meg, hogy volt 7 e a községben felosztandó birtok, megtörtént-e a földosztás, a helybeli íöldigénylők kielégítést nyertek-e, a telepesek részére fennmaradt földeknek milyen a minősége, a mezőgazdasági cselédek kuttatásban részesült ek-e, az elkobzandó földek és porták száma helyenkint miképpen alakult és az egyes községek milyen foglalkozású, telepeseket igényeltek. - Külön csoportba tartoznak azok az ügyiratok (jegyző könyvek, határozatok), amelyek a Csehszlovákiából magyar területre kitelepített személyek ügyeivel foglalkoznak. . " Az említett iratfajtákon kívül az anyag igen nagy részét képezik az olyan magánkörei" mek, amelyek családi, anyagi, vagy egyéb okokból kifolyólag érkeztek a kirendeltséghez és tárgyuk szerint áttelepítés, ház- vagy földjuttatás, műhely, vagy üzlethelyiség kiutalás engedélyezésére irányulnak. Gyakori megkeresések a kitelepítések alóli mentesítés iránt beterjesztett kérelmek is, belőlük sok esetben értékes adatokat olvashatunk ki a felszabadulást megelőző időszak kényszerhelyzeteire vonatkozólag. - Ide sorolhatók a községi jegyzők által kiállított igazolványok is, amelyek tanúsítják, hogy a dokumentumot felmutató személy ház-, vagy földigénylésre jogosult, de lakóhelyén való kielégítése kellő számú ingatlan hiányában nem történhetett meg. Statisztikai szempontból nagy Jelentőséggel birnak a sváb községek lakosságára, -a németajkuak arányszámára vonatkozó adatjelentések. Be nem kerülhetik el a kutató figyelmét a vegyes anyagként tekinthető olyan határozatok, végzések sem, amelyek a nemzetellenes szervezetekben vezetőszerepet vállalt egyének közmunkára való igénybevételével, internáló helyek kijelölésével, rendőrhatósági őrizet alá helyezésekkel kapcsolatos intézkedéseket, továbbá a svábok, illetve teíepe-sek önkényes eljárásaival szemben alkalmazott utasításokat foglalják magukban. Végül meg kell említeni a kirendeltség vezetője által esetenkint a' főispánhoz, valamint a Nemzeti Parasztpárt Országos Központjához felterjesztett működési Jelentéseket, mert ezek egyegy időszak szociális és telepítési helyzetének átfogó képét adják, + + + Az iratok íorrásértékét az alábbi regeszták illusztrálják: 4. 1945. június 20. Budapest A Népgondozó Hivatal II. főosztályának 377/4945. sz. rendelete a mosonmagyaróvári kert levezetőhöz, melyben a Máriakáinok községben lakó volksbundista németek összeköltöztetéséről és a Cikolasziget községben kielégítetlenül maradt földigénylők ide történő áttelepítés érői intézkedik. (59/1945,) 59
