Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Kővágó László: A levéltárak helyzete és szerepe Jugoszláviában / 143–145. o.
tézetekben, gyárakban, népi kommunákban, levéltárakban. A hallgatók egy időben tanultak és dolgoztak. Megismerték munka közben - hiszen részben ők intézték - a szervek, intézmények ügyintézését. De a hallgatók a legkülönbözőbb munkákban is segédkeztek: fémolvasztás, terraénybetakaritás stb. Munka közben szoros kapcsolatot teremtettek a munkásokkal és parasztokkal, így a tanárok és hallgatók közvetlenül részesei voltak annak a «nagy fordulatának, amely 4958/59ben végbement a kinai mezőgazdaság és ipar területén. A hallgatók Jelentős munkát végeztek az intézmények, szervek irattárainak megszervezésében és az intézmények, szervek ömlesztett állapotban lévő iratainak rendezésében. A kar hallgatói részt vesznek egyéb termelőmunkában is, pl. faültetés vagy a pekingi viztároió építése. Ezzel a párt és a kormány azt akarja elérni, hogy a hallgatók megismerjék'és ezen keresztül megtanulják becsülni a munkások és parasztok munkáját s nem utolsó sorban azt, hogy ismertté tegyék a széles dolgozók között a levéltárakat. A fizikai munkával való foglalkozás egyben az élettel való ismerkedést is Jelenti. A kinai levéltárosképzés jelszava; «az elmélet és gyakorlat egyesítése.* Meg kell még említeni, hogy levéltárosképzéssel a pekingi egyetemen kivül más egyetemek, főiskolák is foglalkoznak, pl. a sanghaji egyetem bölcsészkara. A cikk írója megemlíti, hogy bár jelentős eredményeket értek el Kínában a levéltárosképzés területén, de még nagy feladatokat kell megoldani. Igen sok hiba lordul még elő, ezek a hibák elsősorban abból erednek, hogy a kinai levéltárosoknak még nincs elég tapasztalatuk. Káposztás István A LEVÉLTÁRAK HELYZETE ÉS SZEREPE JUGOSZLÁVIÁBAN Fenti kérdésről a Jugoszláv Levéltáros Egyesületek Szövetségének harmadik kongresszusán, 4958 májusában,, dr. SergUe' v uian beszáciolót tartott,. amelyet egy előzetes ankét során 67 levéltártól össtegyüjtött adatok felhasználásával készilett el. A válaszokból és összesített adataikból tanulságos kép bontakozik ki a Jugoszláv levéltárügy helyzetéről, s ezért hasznosnak látjuk röviden ismertetni a beszámoló tartalmát. A jugoszláv levéltárak helyzetét az 4950-ben kiadott általános levéltári törvény szabályozza. Ez a szövetségi tőrvény, amely Jugoszlávia egész területére érvényes általános rendelkezéseké^ tartalmaz, a Jugoszláv le véltárügy decentralizálását, s a levéltárakban un. társadalmi igazgatás bevezetését irányozza elő. Eszerint az egyes köztársaságokban, sőt járásokban és községekben is lényegében a helyi terveknek megfelelően szervezték a levéltár ügyet. Az általános levéltári törvény a következő levéltári kategóriákat különbözteti meg; a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Állami Levéltára, az egyes köztársaságok állami levéltárai (mindkét esetben alapjában a mi Országos Levéltárunknak megfelelő levéltárakra kell gondolni), városi levéltárak, speciális levéltárak (pl. hadtörténeti), tudományos intézmények gyűjteményei. Az általános törvény a levéltári hálózat alapjává a Szövetségi Állami Levéltárat és a köztár sasági állami levéltárakat tette. Ui. a törvény szerint csak ezeknek az illetékessége terjed ki az ország egész területére. Az irattárak ellenőrzésének Jogát is csak ennek a kőt kategóriának adta meg, a meglévő és keletkezett uj - városi és Járási - levéltárak pedig csak mintegy szigeteket alkotnak a f - V V ' Dr:. Sergüe Villan.: Polozal i uloga arhivá u socijalistickoj Jugoslavüi Arhivist 4958/3-4, 32-64. I. 4 43
