Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Jenei Károly: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank irattárának megmentése Budapest ostroma alatt / 138–140. o.

szétfutottak, az intézotet magára hagyták ős részben Nyugatra menekültek. A Vörös Hadsereg elő­nyomulása 4945 elején egyre szűkebb területre szoritotta össze a kétségbeesetten védekező né­met fasisztákat és nyilas szövetségeseiket. Január közepén a Kereskedelmi Bank székháza a har­cok központjába került. Pest felszabadulása előtti két utolsó nap eseményeiről, a székházban tá­madt tűzről és az itt raktározott értékek s iratanyag megmentéséről drámai hangon számol be az az utólag készült jelentés, melyet az események résztvevői 4946. Június 40-én a Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága elé terjesztettek, s melyből szó szerint idézzük a következő részt • «... 44-45-én már csak a pesti Lánchídfő pár száz méter átmérőjű félkörére szorult az el­lenállás és e területre zúdult földről és levegőből a hatalmas támadó hadsereg minden csapása. A légitámadások egymást követték és a gránáttüz szünet nélkül néha órákon keresztül tartott. In­tézetünk székháza ezekben a napokban az ostrromlott terület centrumává vált, mert pár nappal korábban beköltözött SS kórház és a megbízható óvóhelyek miatt idezsufolódott. a még pesti olda­lon lévő német katonaság Jelentékeny része. Innét rajzottak ki az első vonalba és innét vonultak vissza a Lánchídon át Budára. Ezt könnyen megállapították az orosz légimegfigyelők is és a követ­kező napokban az irányított tüzérségi és légi tevékenység legfőbb célpontja lett székházunk, A környéken egymásután gyulladtak ki. égtek le és omlottak össze épületek. Ezekben az órákban égett ki a Pesti H a zai Takarékpénztár palotája, a MOKTÁR központja, a rendőrfökapitányság nyugati szárnya és lángok nyaldosták végig a Gresham-palota és a Mérleg utca 4. sz. ház felső emeleteit és ami a legaggasztóbb volt, lángbaborult a szemközti biztosító öreg fatetőszerkezete. A magasba csapó lángokat a délnyugati szél intézetünk felső emeletei felé szoritotta. És a vesze­delem mégsem innen Jött. Január 44-én délelőtt, az eddigieket felülmúló légitevékenység közepett a banképületre több romboló és gyújtóbomba hullott és a Mérleg utcai szárny felső része perceken belül lángbabo­rult A IV. emeleti igazgatósági étterem lelett! részre és a Mérleg utca 3. számú háztetőre estek az első gyújtóbombák, de rövidesen a in. emelet fiókfelügyelőségi szakasza vált a legveszedelme­sebb tüzcentrummá, ahol sok nyomtatvány, papíranyag volt felhalmozva és táplálta a lángokat. Ezt a tüzgócot a be- és leomlás veszélye és a fokozódó szörnyű hűség miatt csak nehezen és legna­gyobb kockázattal lehetett megközelíteni ! Innét olyan gyorsasággal terjedt a tüz az emeleten to­vább, hogy a déli órákban reménytelennek tűnt fel az épület megmentése, mert közben még a pad­lásrészen kellett birkózni a mindinkább erősödő lángokkal, szinte szabadkézzel, a kiégés réme itt volt közvetlen, mert nem volt viz, nem volt ember, a meglévő kétségbeejtően kevésnek, elégtelennek látszott. Az* intézet óvóhelyein közel hetvenen tartózkodtak, bankalkalmázottak és családtagjaik és né­met SS-kórház circa ezer emberrel, főleg sebesültekkel. A tűzoltásnál a németekre nem lehetett számítani. Vjzhordásra ugyan kivezényeltek vagy har­minc embert, de ezek a légitámadások alatt leálltak, legjobb esetben az I. emeletig cipelték a vizes­vödröket,, majd egyik szobában alkoholt találtak, berúgtak és abbahagyták a segítési, a legkritiku­sabb percekben I Amikor pedig, kora délutáni órákban, a tüz megfékezése lehetetlennek látszott, számolni kellett az épület teUes leégésével, a német kórházparancsnokság előkészületeket tett az égő épület esetleges gyors elhagyására, még a tűzoltással elfoglalt bankalkalmazottakat is be akar­ták osztani saját segítő osztagaikhoz a német sebesültek budai alagútba való átszállítására. Tehát segítség nélkül, a 25-30 bank alkalmazott próbált szembeszállni a lehetetlennel,, meg­menteni a hatalmas épületet és berendezéseit a lángok elől ! Állandó légitámadások, aknabecsapódá ~ sok kőzött kellett cipelni fel ezer és ezer vödör vizet az alagsorból a padlásra. A tömlők hasz­nálhatatlanná váltak, a vízvezeték nem működött, az emeleteken hordókban tárolt viz pillanatok alatt elfogyott. A lépcsők, folyosók falomladékkal, törmelékkel, üvegcserepekkel, korommal, szennyel, füstölgő, izzó fadarabokkal, parázsló irattömegekkel voltak zsúfolva, a becsapódó hó felolvadt, majd jéggé fagyott, síkossá, járhatatlanná téve mindent ott, ahol rohanni kellett, mert minden perc behoz­hatatlan volt. És estére sikerült elhárítani a kiégés veszélyétJ Még égett a Hl. emelet és a Mérleg utca* 3, szám felső r*sse, de már lokalizálva volt a tüz ! Az éjszaka és a következő nap délelőttjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom