Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - A magyar állami levéltárak jelentősebb növedékei: 1958. január 1.–1960. március 31. / 90–137. o.
Az iratanyag nyilvántartási kartonokból és az ügyészség elnöki irattárából kiemelt ügyiratokból áll. amely utóbbiak a nyomdák ellenőrzését és a működésükkel kapcsolatos bejelentéseket tárgyaló ügyészségi iratok. A nyilvántartó kartonok a következő adatokat tartalmazzák; a nyomda alapításának idejét, a működését engedélyező hatóság megnevezését és vonatkozó iratának számát, a nyomda telephelye és tulajdonosa megnevezését, a nyomdai berendezés és munkáslétszám adatait, a nyomda -1945 utáni újbóli működése megkezdésének idejét, az államosítás vagy az üzem megszűnése adatait. A gyűjtemény a fővárosi nyomdaipar XX. századi történetének legjelentősebb forrásanyaga. - Magyar Hirdető Vállalat; külföldi sajtóhirdetések iratai. 1948-1951, 4,2 ím. Fenti években a hazai külkereskedelmi szervek megbízásából a vállalat bonyolította le a magyar exporttermékek külföldi sajtóorgánumokban történt propagálását, hirdetéseit Az iratanyag zöme a külföldi napilapokkal, folyóiratokkal és hirdető vállalatokkal folytatott levelezésből, a közölt hirdetések mintapéldányaiból és a pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos iratokból áll s képet nyújt az 1948-^ 1951. évek magyar exportjának irányáról és törekvéseiről* r A Közalkalmazottak Szakszervezete Budapesti Városi Tanácsi Bizottságának iratai 1951-1956* 3 tm. A Szakszervezeti Bizottság felkérésére rendezés és további megőrzés céljából átvett iratok tartalmazzák a bizottság ülésjegyzőkönyveit, a szakszerveseti osstálybizottsági értekezletek és taggyűlések iratait, a bizottság levelezését, a szakszervezeti választások iratait, a szakszervezeti szociális segélyezés, üdültetés, sportmozgalom, nőmozgalom iratait és a szakszervezeti békebizottság működését dokumentáló iratokat Az iratanyag a Közalkalmazottak Szakszervezete városházi működésének elsőrangú forrása. Győri illám i Levéltár A levéltár 1958. évi anyagnövedékéböl a levéltár mosonmagyaróvári részlegébe beszállított régi mosoni és magyaróvári városi s az ehhez csatlakozó már ujabb vegyes igazgatási és számadási irat; illetve könyvanyag emelendő ki. Ezeknek évköre 1790-1950, mennyiségük hozzávetőleg 60 q. A begyűjtés további tételei főleg községi iratokból, iskolai anyakönyvekből és a megyei tanács egyes osztályainak legujabbkori irataiból állanak. A Győri Állami Levéltár által 1959*ben és 1960 első negyedében begyűjtött jelentősebb fondjai és állagai a következők: # * Győr Sopron megyei Tanács titkárságának iratai. Í1950HL956) (2 ifm) A titkárság iratanyaga általában bizalmas természetű ügyeket, jelentéseket tartalmaz a közigazgatás minden ágazatára vonatkozólag. Az iratok jelentőségét igy a kutatások és későbbi tudományos feldolgozások szempontjából nem is kell külön kihangsúlyozni. A komoly forrásérték globá lis megállapítása mellett is azonban említést érdemelnek a szervezési és személyi ügyeket tartalmazó, az egyes tanácsi szervek (ügyosztályok) működését kiértékelő dokumentumok, a tervezéseké kel és beruházásokkal kapcsolatos bizalmas iratok, levelezések, valamint a Járási tanácsok havi jelentései. Ez utóbbiak átfogó képet adnak a járásokban leimerült közigazgatási problémákról és a megoldási módok helyi változatairól, •' - Győr-Sopron megyei Tanács panaszirodájának iratai. (1954-1957) (l*5 ifm) A panasziroda begyűjtött irat és könyvanyagának forrásként való felhasználását a legújabb kor történeti kutatói nem nélkülözhetik. Az egyes beadványok közül különösen ki kell emelni azokat az iratokat, amelyek a kulák kérdéssel kapcsolatosak, s a tagosítások, földösszevonások végrehajtásának módját sérelmezik, mivel belőlük számos értékes adat meríthető a mezőgazdaság szocializálásának átmeneti időszakára vonatkozólag. De a különféle lakás- és segélyügyek is feltétlen fi123