Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Komjáthy Miklós: A magyar levéltárak és a pecséttani kutatások / 29–33. o.
sukat megakadályozzák. (Ehhez sterogenol-habot használnak.) A pecsét statikai helyreállítása vagy megerősítése az eredeti viasznak megfelelő, de azétól eltérő szinű yia«3*al történik. Pecsétképpótlást a műhely nem végez. A pecsétviaszba nyomott pecséteket a töredezés ellen szintetikus anyaggal egybefogóan (pl, befuvás, megmártás) védik. A fémpecséteket korrózió ellen védő anyagokkal (pl. ferrofixot) kezelik. 6, Hányan vannak azok, akik hivatásszerűen foglalkoznak a pacskolatkészttéssel és pecsétrestaurálással? Hogyan képezik ezeket? Pecsétpacskolatkészltéssel, a tudományos igényeket mindenben szemmel tartva, Kumorovttz L. Bernát a történettudomány doktora, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársa foglalkozik. Pecsétrestaurálást hivatásszerűen az Országos Levéltár Technikai Osztályának iratrestauráló műhelye végez, A műhely munkatársai a pecsétkonzerváláshoz szükséges ismereteket az iratkonzerválási ismeretekkei együtt sajátítják el, 7. Sorolja tel az országában létező nevezetesebb pecsét vagy pecsétpacskotatgyüjteményeket, Jellemezze fontosságukat, A következő pecsét, in. pecsétpacskolatgyüjteményekről van tudomásunk: a) Az Országos Levéltár pecsétpacskolatgyűjteménye 270 kartondobozban a század elején készült, királyok, királynék, királynők s Hunyadi János kormányzó pecsétjeiről. összehasonlító pecséttan! tanulmányok végzésére e gyűjtemény, bár anyaga annak Idején, ma már elavult módszerekkel készült, alkalmas, b) Varjú Blemérnek, a Magyar Nemzeti Múzeum néhai igazgatójának pecsét- és pecsétpacskolatgyűjteménye (az Országos Levéltár őrizetében)* Túlnyomó része pacskolat. de akad a gyűjteményben néhány eredeti pecsét is. A pacskolat- és pecsétgyűjtemény 5 kisebb faládát tölt meg. Varjú Elemér az egész gyűjteményt részletesen elemző mutatóval látta el. Minden pecsétről külön leírást készített, A leírásokhoz mellékelte a pecsét fényképét fll. rajzát is. S gyűjtemény, bár több évtizeddel ezelőtt állítódott össze, ma is alkalmas arra, hogy nemzetközi szintű pecséttant kutatások során használják. Használatát nagyon megkönnyíti az, hogy a leiró cédulák négy tárgyi csoportban (d. királyok, 2. egyházi főméltóságok* 3, hiteleshelyek, 4, magánszemélyek). - mindegyik csoport egy-egy kötetben betű-, 111, időrendbe rakva állnak a kutatók rendelkezésére, c) Az Országos Levéltár őrizetében van a * v árosl és községi pecséttel ellátott iratok* gyűjteménye, Mint nevéből Is kitűnik, e gyűjtemény iratgyűjtemény, amelyet azonban az iratokra nyomott* vagy azokon függő pecsétek miatt válogattak össze, A XVI-XIX, századi iratanyag megyék (a magyar közigazgatás évszázados területi egységei) szerint van csoportosítva. A hozzá készült Jegyzék me-> gyenként betűrendben adja azokat a helységneveket, amelyeknek pecsétjével ellátott iratok a gyűjteményben szerepelnek. B gyűjtemény elsősorban hivataltörténeti kutatásokat hivatott szolgálni, d) A Magyar Tudományos Akadémia Szfragisztikai Gyűjteményében van Kazinczy Ferencnek, a nagy magyar Írónak és irodalmi szervezőnek* Zemplén megye egykori főlevéltárosának «Sphragisticai és autographgyüJteménye> a XIX. század elejéről, B gyűjtemény Jelentőségét a gyűjtő személye adja meg. e) Ugyancsak a Magyar Tudományos Akadémia Szfragisztikai Gyűjteményében van egy, a XfX. század elejéről, ismeretlen szerzőtől származó, 92 darabból álló gyűjtemény, amely vegyesen tartalmaz újkori eredeti pecséteket és spanyolviaszból készített másolatokat B, nem szorosan tudományos céllal készült gyűjteménynek ma már a nemzetközi pecséttant kutatások szempontjából kisebb a Jelentősége* Bgyébként a magyar pecsét- és pecsétpacskolatgyQlteményeknek s a pecséttan! kutatásoknak a szorosan vett szfragisztikai célon* továbbá a hivatal törté neti stb, felhasználhatóságon tul van egyetemes kultúrtörténeti szinten Jelentkező, művészettörténeti Jelentőségük is. Magyarország utv a tatár 30
