Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

A kiadott épttési engedélyekről idők folyamán nyilvántartást vezettek és vezetnek Jelenleg is. Ebbe a nyilvántartásba az utcák és telkek szerint bekerül az épület alaprajza, az épülettel kapcsolatos összes iratok iktatószáma. Ha egy épület tervét keresik, ebben a nyilvántartásban kutatnak először. Megtudható, hogy van-e tervtárban terv, ha nincs, ugy az iktatószámok alapján a levéltárhoz fordulnak. IV. Szeged építkezései a népi demokrácia és a szocializmus építéséért folytatott harc időszakában A Szovjetunió győzelme a fasizmus felett a második világháborúban lehetővé tette, hogy hazánk is kiszabadult a világimperializmus láncából. Ezzel lehetővé vált a magyar nép számára is, hogy lerázza külső és belső elnyomóit és megteremtse a népi demokratikus államhatalmat. Hazánkban a kommunistákra, a munkásosztály élcsapatára hárult az a feladat, hogy a polgári demokratikus forradalom kibontakoztatásával megnyerjék a dolgozó osztályok többségét és ezzel biztosítsák a polgári demokratikus forradalom átnövését szocialista forradalomba és a proletár diktatúra megteremtését. A szegedi irányító szervek előtt 1044. október 16, a város felszabadulása után hatalmas feladatok állottak. Nemcsak a társadalom gondolkodását kellett átalakítani, hanem a tőkés korszaknál kedvezőbb anyagi feltételeket is kellett biztosítani. Mindezek a feladatok az építkezések terén is mutatkoznak. Szeged ipara a felszabadulás előtt elmaradt volt. A Magyar Kommunista Párt programja nyomán a hároméves terv végrehajtásával helyreállították a háború pusztította szegedi üzemek régi kapacitását, korszerűsítették az üzemek egy részét. Az ötéves terv pedig alapjában megváltoztatta a város Jellegét: Szeged mezőgazdasági városból könnyűipari bázissá fejlődött, fiz időszakban számottevő létesítmények épültek. A Szovjetunió segítségével épült a Szegedi Textilmüvek, a Vágóhídon nagy teljesítményű hűtőházat építettek. Fejlesztették a Konzervgyárat, a Szegedi Kenderfonógyárat, az Újszeged! Kender- és Lenszövő Vállalatot, a Ruhagyárat, Jutaárugyárat és kisebb üzemeket. A szegedi üzemek beruházása a felszabadulás utáni 10 évben meghaladta a 150 millió forintot. Ebből közel 20 millió forintot üzemi munkavédelmi, egészségügyi, szociális és kulturális beruházásokra fordítottak. Szembetűnő volt a közlekedési hálózat fejlesztése. Villám osvasuttal kapcsolták Szegedhez Kiskundorozsmát Az újjáépített közúti hid és a rajta átvezető villamos kapcsolja a város vérkeringésébe Újszegedet. Hurokvágányok épültek a vasútállomásoknál. Számos utcát és teret aszfaltoztak, parkosítottak. A burkolt járdák terűletét 3 ezer négyzetméterrel, a burkolt uttestek területét 155 ezer négyzetméterrel növelték 1945 és 1952 között Felépült a Faragó-utcai munkásbérház. Utalunk a művelődésre fordított beruházásokra, amelyekre közel 20 mölió forintot költöttek. Ezeknek Jelentős része az építkezésekben mutatkozik. A tanítás zavartalanságát az igen rossz állapotban levő iskolák helyreállításával lehetett biztosítani. Az egyetemi oktatás kiszélesítését és emelését az uj épületrész, a Béke-épület több, mint 8 mllió forint költséggel történt megépítése tette lehetővé. A középiskolai oktatás fejlesztése érdekében uj iskolatípusok létesültek, melyekben előtérbe került a politechnikai képzés. Ennek érdekében az Építőipari Technikum és a Textiltechnikum műhelye készült el egymillió 400 ezer forintos költséggel. Számbavéve az iratok alapján az oktatási építkezéseket, a Felszabadulás utáni 10 év alatt 21 uj tantermet építettek, újjáépítették a Dugonics-utcai és a Madách-utcal iskolákat, a Dózsa-iskola pedig épületszárnnyal bővült. Újszegeden Szabadtéri Színpadot építettek. 27 üzemi kultúrtermet és 11 területi kulturotthont hoztak létre, Jőrészben átalakítással. Sportstadiont építettek 3 és félmillió költséggel. Egészségügyi Intézményekre közel 10 milliót fordítottak. A lebombázott gyermekklinikát felépítették, Bókuson gyermekpoliklinika létesült A felszabadulás utáni időszakból az építési szervek iratai Jórészben a levéltárban vannak. Ezek az iratok bizonyítékai a megváltozott gazdasági és társadalmi alap teremtő erejének. + + + 14