Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: Szeged városépítésének levéltári forrásai, 1800–1954 / 3–24. o.

lése nem érintette, A tanács, ill. 4936. évtől a polgármester iratait 1950-ig .őrizzük levéltárunkban* Szeged bel- és külterületi építkezéseinek forrásai a kapitalizmus korszakát illetőleg, sőt a felszabadulás után is 1950-ig túlnyomórészt ebben a fondban találhatók. A számításba Jöhető többi fondok iratait is feltártuk a lehetőség szerint. (A tanácsi, ill. pllgármesteri fondban levő fontosabb kőzépitkezések mindennapi munkánk előmozdítása érdekében kigyűjtött iratainak Jegyzékét tanulmányunk függelékében közöljük.) Természetesen az egyes épületek, ill. építmények létrehozóinak irataiban is találhatók adatok a szerv épületére, ill. építményeire. Pl. az iskoláknak akár a levéltárban lévő, akár saját őrizetükben levő irataiban találhatók adatok épületekre is. Sok esetben ott találhatók az épület Javítására, kiegészítésére vonatkozó adatok. A gyárak, üzemek iratai között is több helyen találkoztunk az épüle*. 4

tek, berendezések terveivel. Mi több vannak intézmények, melyeknek létesítményeire elsősorban a sa~ Jflt anyaguk Jön számításba. Pl. a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályar őrzik a hatáskörükbe tartozó területről a terveket, A Szegedi Közlekedési Vállalat a helyi villamosközlekedés létesítésével, fejlesztésével, építésével kapcsolatos iratanyagot őrzi, elsősorban a terveket. A Szegedi Víz és Csatornamű ugyancsak székházában tartja terveit, A Vízügyi Igazgatóság a töltésekre, szivattyúkra, a lecsapoló csatornákra, a vízvédelmi rendszerre vonatkozó terveket őriz. Sok ilyen szerv van, amelyek esetében bele kell nyugodnunk, hogy irataik, még inkább tervanyaguk egyelőre nem kerül a levéltárba. Ezeket állandóan használják, ésszerű is, hogy kéznél legyenek. Ajánlatos, ha látogatásaink során nemcsak a nyilvántartáson keresztülmenő igazgatási, ül, ügyviteli anyag felől érdeklődünk, hanem a tervek megléte, állapota, mennyisége felől is. A szerveknél levő anyag, különösen ami az építkezéseket illeti, fontos. A kutató, a városépítést tanulmányozó szakember mégis a levéltárba Jön először.. Az itt őrzött anyagot akarja megismerni, de jó, ha már a levéltárban fel tudják vüágositani. mit találhat a szerveknél. u

gy véljük nem tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy a levéltárak még nem rendelkeznek olyan nyüvántartással, amelyik feltünteti azt, hogy a szerveknél müyen tervek vannak. c) Végül is miiéle iratféleség a tervrajz? Az iratképzés szempontjából az iratok melléklete, A külsejét. Tormáját, alakját, anyagát és rendeltetését ületőleg eltér a nyüvántartott, 111. iktatott irattól. Levéltárba kerülése annak tulajdonítható, hogy az építkezési engedélyhez tervrajzokra van szükség. Alap, keresztmetszetek* hosszmetszetek, homlokzatrajzok, képezik az engedélyezési,iratok mellékltét. (Műszaki leírásra vagy anyagismertetésre nem volt szükség.) A szabályrendeletek, amint azt később közöljük, a tervrajzok mértékét, ül. a léptékét is meghatározzák. Tulnagy és az iratok kőzött alig elhelyezhető tervrajz, legalább is Szegeden nincs az iratok között. Szegeden 1872 előtt is engedélyhez kötötték az építkezéseket. Be kellett mutatni a létesítmények terveit. 1872 előtt főleg két helyen találhatók a tervek ; a városi tanács és a Szegedi Szépítő bizottmány irataiban. 1872 előtt és után is a városi tanács a künduló helye az építkezések engedélyezésének. Épp ezért ugy a kőz-, mint a magánépitkezéseknek elsősorban a. tanácsi fondban keressük a terveit. Tanulmányunkban az 1717-1872H& terjedő tanácsi iratokban rejtőző építkezési adatokkal nem foglalkoztunk. Az árviz előtti épitkezések tervei elsősorban ott találhatók. A tervrajzokon kivűl mint iratféleség ~ a térképek is számításba jönnek, A várostérképek az épitkezések becses forrásai* A város kialakulására, a forgalmi utakra, terekre, a közlekedésre, vizes csatornákra, a töltésekre, a beépítésre, egyes Jelentősebb építményekre, (épületek, hidak, szobrok, kikötők, emlékmüvek stb,) sőt egyes épületek alaprajzára, eseüeg távlati rajzára és még sok ezen a helyen alig felsorolható adatra utalnak, A levéltárban külön gyűjteményként kezelt térképeink az 18001931 közötti időszakból egyes darabonként vannak nyüvántartásba véve. Ezek ugy a bel-, mint a külterületi épitkezések becses forrásai. 1800-1822 között készítette Vedres István a városról és határáról a felvételi lapokat. E felvétel alapján ül, a kigyűjtött alappontok felhasználásával 1841--1844 között készítette el Giba Antal földmérő a város egész területének térképét. A 250 db-ból álló gyűjtemény 80 x 65 cm nagyságú lapokból áll, melyek a város történetének rendkívül értékes dokumentumai. A belterületre vonatkozó anyag egyes darabjai a Szegedi Móra Ferenc Múzeumban találhatók. A levéltárban őrzött gyűjtemény nevezetes darabjai az árviz után készült ujjárendezésre vonatkozó egyes térképek. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében főleg az árviz előtti Szegedre vonatkozóan találhatók térképek, alaprajzok. Kiemelkedő helyet foglalnak el az árviz után lebontott szegedi várat ábrázoló lapok, alaprajzok, metszetek, távlati rajzok, képek, lényképek. A vár lebontása alkalmával készült fényképek levéltárunkban is megvannak, A fentebb említett Giba-féle felvételnek a város belső részére vonatkozó lapjain kivűl más térképek is vannak. Ezek között nevezetes a Ballá Antaltól, 1778-ból szár5