Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Zimányi Vera–Horváth Ferenc: Levéltári munka két osztrák tartományi levéltárban / 184–190. o.
Heimaöand*. és a <Burgenland - Landeskunde* kötet is, valamim" a Bprgenlándjsche Forschungen különfüzete Bomma 60. születésnapja alkalmából. A levéltár munkatársai a korábbiakon kivül a «Kömv* mission für österreichische Burgenforschungt és a Leo Santifaller professzor által megindított történeti statisztikai vállalkozás, az «Austria Sacra* munkálataiban is részt vettek, mindenütt a vonatkozó burgenlandi részeket vállalva. Rendszeressé tették az azóta is megtartott havi helytörténeti vitadélutánokat, melyeken meghívott külső előadók is feszt szoktak venni. 1952-ben nyomdakész állapotba hozták a burgenlandi bibliográfia első részét, részt vettek a «Kulturkarte» bizottság munkálataiban. A nyelvjárásokat községenként fonográfra felvevő Kranzmayr es Ruln nyelvészek munkáját is éveken át támogatta a levéltár. 1954-ben az akadémiai (Welstümer* munkaközősségben, a «BibIos» c. folyóirat, a *Burgenfreund» (Basel) •„ a «Bibliographie Internationale des Inventalres d'archives imprlmés* (Paris) a (Mittelalterliche Bibliothekskataloge Österreichs* (Akadémia) munkaközösségek 111. vállalkozások munkálataiban is részt vettek a levéltár tudományos dolgozói. 1955-ben megjelent a «Burgenlandisches Urkundebuch* első kötete. Előmunkálatokat végeztek a *Landgerichtskarte» elkészítéséhez. 1956-ban megjelent az <Allgemeine Landestoppgraphle* első kötete, egyben megindították a második kötet munkálatait. Az <Austria Sacra» burgenlandi részének a kézirata is elkészült. Ebben az évben sikerült felvennie a levéltárnak a kapcsolatot a magyar levéltárakkal is és megállapodást kötnie szakirodalom és mikrofilmek cseréjére vonatkozólag. Jelenleg közvetlenül megjelenés előtt áll a Burgenlandisches Urkundenbuch 2-ílc kötete, a bibliográfia és az Allgemeine Landestopographie 2-ik kötete. A levéltár állandó kap csoiatban van a bécsi és gráci egyetemekkel, melyeknek professzorai gyakran tűznek ki burgenlandi vonatkozású disszertációs témákat. A levéltár munkájáról alkotott kép teljessé tételéhez meg kell még említenünk, hogy a levéltár kezeli a szakmai kézikönyvtárat és a tartományi könyvtárat is, s ennek fejlesztésére, rendezésére és katalogizálására is évről-évre Jelentős pénzösszeget és munkát fordítanak. A kezdeti rendkívüli nehézségek ellenére is. különösen az utolsó 15 évben, a levéltár nemcsak közigazgatási és iratmegőrzési feladatait látta el sikeresen, hanem Jelentős kulturtevékenységet fejtett ki mind a népmüvelés, mind pedig a tudományos kutatás terén, önálló helytörténeti kutatásaik, vagy pedig nagyobb munkák Burgenlandra vonatkozó részeinek elkészítésénél azonban az utóbbi évekig meglehetősen figyelmen kivül hagyták a magyarországi forrásokat és a magyar szakirodalom legújabb eredményeit. Ez az elszigeteltség az utóbbi években megszűnt és könyv-, folyóirat, és mikrofilmesére, valamint magyarországi levéltárakban folytatott kutatások révén, helytörténeti dokumentáció szerv ezésévei biztosítják a tartomány Magyarország történetéhez kapcsolódó múltjának minél teljesebb feltárását Zimányl Vera + + + A levéltárügy Stájerországban - ugyanúgy mint Ausztria többi tartományában is - részint állami, részint társadalmi kérdés. Állami annyiban, hogy az államigazgatási szervek irattermelésének ellenőrzése és iratainak megőrzése a tartományi központi irattár és tartományi levéltár hivatalos fel adata. - Társadalmi annyiban, hogy a községi, rendi (egyházi), iskolai, egyesületi iratok gyűjtése nem hivatalos állami, hanem önkéntes társadalmi alapon íolyik, bár az utóbbi években egyre szélesebb • félhivatalos* állami útra terelődik. - Egészséges Jelenség viszont, hogy a tartomány fővárosábanGrácban székelő tartományi levéltár (Landesarchiv) és a tartományi központi irattár egy vezetés alatt szoros összehangolásban dolgozik, ami a közigazgatási irattárak helyzetének ellenőrzésé, selejtezése és levéltári átvétele szempontjából előnyös és megnyugtató. A tartományi központi irattár, mint a levél tár szerves része egész rövid, sokszor 2 3 év után veszi át az egyes tartományi hivatali osztályok és Járási hatóságok irattárait, amelyek uUa a levéltárig ezután állandó levéltári ellenőrzés alatt halad. Maga a tartományi levéltár 2 nagy részlegből áll a Bürgergasse és Hammerlinggasse-beli részlegekből. Az évi Jelentésekből kivehetően a Bürgergasse béli részleg elsősorban a tartományi hivatal történeti iratsorozatait őrzi, mig a Hammerlinggassei részleg inkább oklevelek, gyűjteményes, családi nem állami provenienciáju fondokat. bár ez a szétválasztás korántsem merev, s alkalmazkodik az épületek és berendezés adottságaihoz.