Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bognár Iván–Schmidt Ádámné–Mandl Sándorné: A levéltári mikrofilmezés egyes kérdései az újabb külföldi szakirodalomban / 177–183. o.

A LEVÉLTÁRI MIKROFILMEZÉS EGYES KÉRDÉSEI AZ UJABB KÜLFÖLDI SZAKIRODALOMBAN Mióta mintegy negyed századdal ezelőtt a fototechnika megkezdte térhódítását a levéltárakbaiv a levéltári mikrofilmezésnek hatalmas és állandóan gyarapodó irodalma támadt. Az alábbiakban ennek az irodalomnak három ujabb termékét: 3 rövidebb cikket kívánunk ismertetni. E cikkek közül az első a szovjet levéltárak mikroJiímezési problémáival foglalkozik. Folyóiratunk korábbi számaiban már részletesen ismertettük azokat a szovjet kormányhatározat oltat, amelyek az elmúlt esztendőben a szovjet levéltárakat a mikrofilmezés széleskörű alkalmazására utasították* s beszámoltunk az igy megindult fejlődés «redményeirő! is„ Nem csodálható tehát, ha az alábbiakban ismertetésre kerülő cikk már a munkaszervezés nagy tapasztalatai alapján vet fel jogi és tudományos dokumentációs problémákat is. Közülük nem egy, igy elsősorban a mikrofilm másolatok jogérvényének kérdésében kifejtett álláspont az iratok filmezésre történő kijelölésénél alkalmazott szempontok tárgya lása, és főleg a selejtezésben a mikrofilmek széleskörű és radikális felhasználása, mély a mi hasonló munkánk számára is nyújthat ötleteket. A francia isnertetés inkább összefoglaló jellegű; elsősorban abból a szempontból tanulságos, hogy belőle megtudjuk; milyen, mértékben vonult be a francia levél tárosképzés klasszikus tantárgyai közé a mikrofilmezés ismertetése,;,. Harmadik cikkűnk nyugatnémet problémákat ismertet; egy konkrét kísérlet eredményeit, mely kisérlet annak megállapítására irányult: milyen munkaszervezés mellett fizetődik ki legjobban a levéltári anyag mikrofilmezése, + + + 4959 áprilisában a Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézetben értekezletet tartottak a Levél tári Főigazgatóság, a központi állami levéltárak, a Marxizmus-Leninizmus Intézet, a Lenin könyvtár és más tudományos intézetek munkatársainak részvételével, melynek tárgya a levéltári iratok mikrofilmé zése volt, A megbeszélést az Isztoricseszkij Arhiy 4959.. 5, számában megjeleni beszámoló alapján is mertetjük, A megbeszélést Makszakov professzor nyitotta meg (Moszkvai Állami Történeti-Levéltári Intézet), Megjegyezte, hogy a Szovjetunió állami levéltári londja szabályzatában fontos és konkrét utasítások van nak a mikrofilmezésre vonatkozólag, ezeket azonban sem a levéltári irodalomban, sem az egyes levél tári szervek utasításaiban nem méltatták kellő figyelemre. Négy pontban jelölte meg a mikroiílmezés előnyeit, ezek: a raktárak térfogatának csökkenése, biztonsági másolatok létrehozása, a kutatók szá mára kiadott iratok helyettesítése s végül a kutatók számának megnövelése. Kiemelte,, hogy irattárakban is célszerűen alkalmazható a mikrofilmezés, de csak abban az esetben, ha a legértékesebb eredeti pél dányokat átadják a levéltáraknak. Nagy figyelmet kell fordítani biztonsági fondok kialakításának kérdésére és ezért ezt a munkát egy különleges koordináló szervre kell biznt mely kiválasztja a mikrofilmezés alá kerülő fond okát. Ezután a külföldi levéltárakban levő hazai vonatkozású iratok mikrofilmezésével kap csolatban meg állapította, hogy ez a munka az utóbbi időben eléggé elterjedt, de nem folyik megfelelő tu domínyos tervszerüségget E célból széles távlati tervet kell kidolgozni a Levéltári Főigazgatóság irá nyitása alatt, több tudományos intézmény részvételévet, K-J. Rugyelszon (Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet) referátumában a mikrofotokópiák jogi érvényességével foglalkozott A Szovjetunió Igazságügyminisztériuma nem ismeri el hitelesnek m> olyan iratok lényképmásolatait melyek ceruzával íródtak, törlések, olvashatatlan javítások vannak • benne, olyan- polgároktól származnak, kiknek aláírásai nem hitelesíthetők közjegyzőileg, s végül, ha számozatlan s vonalozatlan papirra vannak irva s nincsenek pecséttel ellátva, A mikrofilm másolatoknál sok esetben megkövetelendő jogi szempontból, hogy semmiben sem térjen el az eredetitöt Ennek a kérdés nek az eldöntése sok komoly szervezeti rendszabállyal van egybekötve, úgymint a Szovjetunió Minisz tertanácsának határozatával (mely eirogadja a fényképmásolatok jogi érvényességét s kijelöli a hiteles ségükért felelős személyeket), utasítások kidolgozásával (melyek meghatározzák a hitelesítésre kerülő másolatiok fajtáit és összetételét), néhány, a hitelesítést korlátozó rendszabály megszüntetésével, olyan 177