Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A szovjet levéltári útmutatók összeállítása kérdésével foglalkozó értekezlet / 160–163. o.

a munka megkönnyítésére javasolni. Egyébként mint alapelvet leszögezte, hogy a levéltári útmutató összeáll Kásának alapja a levéltár struktúrája (és nem történeti vagy egyéb szempontok). Az alapvető osztályokon belQl a termelési-ágazati elv szerint csoportosítják az iratokat, tekintettel vannak munka közben a fondot létrehozó szerv tevékenységi körére, A hivataltörténeti ismertetést röviden foglalják össze, de minden lényeges adatot felvesznek. M.Sz.Szeleznyov a Moszkvai Történeti Levéltári Intézet helyettes vezetője felszólalásában azt a kívánságát fejezte ki, hogy az útmutató előszavában adjon tájékoztatást az iratanyag állapotáról, az egyes íondok kutatók által történt felhasználtságának Tokáról. Szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani az alsóbbfoku hivatalok irataira is, amelyeket most gyakran lebecsülnek és a levéltárba be se gyűjtenek. Hiba szerinte, hogy egyes levéltárak magánlevéltárakat (személyi eredetű fondokat) csak a forradalom előtti korszakra vonatkozólag gyűjtenek. Kifogásolta egyes nyomtatásban megjelentetett levéltári útmutatók kis példányszámát (pl. a Kurszki Terület Állami Levéltára útmutatója mindössze ezer példányban Jelent meg). A Kalinyini Terület Végrehajtó Bizottsága levéltári osztályának kiküldöttje arról beszélt, hogy a bibliográfia elengedhetetlen az útmutatóhoz. Leghelyesebb azt az előszóban elhelyezni. Nem helyeselte, hogy a levéltári dolgozókon kivül mások, külső szakemberek is részt vesznek a levéltári útmutatók készítésében. Szerinte a levéltárak maguk is képesek elkészíteni útmutatóikat. Kifogásolta, hogy a beszámoló nem tért ki a népi demokratikus országok levéltári útmutatóinak kérdésére. * . ^' ••'.-.• A Leningrádi Terület Történeti Levéltárának képviselője megjegyezte, hogy korántsem megoldott kérdés a levéltári anyag komplektizálás a. A földrajzi alapon történő komplektizálás megbontja a fon dok egységét. Kérte, tájékoztassák az utmutatószkémákkal kapcsolatos tapasztalatokról, Szerinte az ál lami hivatalok történetét kérdőivek segítségével össze lehet állítani. A Kurszki Terület Végrehajtó Bizottsága levéltári osztályának kiküldötte ismertette a Terület Állami Levéltára útmutatója összeállításának tapasztalatait, különösen a tájékoztató apparátus (mutatók) elkészítésének módszerét. A levéltárban lévő, de bő ismertetésre nem kerülő iratokat függelékben sorolták fel. A Terület közigazgatási-területi változásait is közlik. Makszakov professzor, a Moszkvai Történeti Levéltári Intézet tanára megállapította, hogy az eddig kiadott útmutatókkal nem lehetnek elégedettek. Javasolta hivataltörténeti ismertetések összeállítását s ezekben meg kell mondani, hogy a rendelkezésre álló iratanyag mennyire fejezi ki a hivatal működé sét. Az* útmutatót szerinte a komplektizálás befejezése előtt is ki kell adni és helyes általában illusztrálni azokat. A Leningrádi Terület VB levéltári osztályának képviselője élesen megbírálta az állami levéltárak 4957 ben kiadott komplektizálási szabályzatát. Helytelennek tartotta, hogy az -1917-ben működött Ideiglenes Kormány iratanyagát a Történeti Levéltáraknak kell átadni, holott a forradalom történetének kutatói mindig ebben az anyagban kezdik munkájukat (az Októberi Forradalom történetének íorrásai másik levéltárban, az Októberi Forradalom és a Szocializmus Épitése levéltárában keresendők.) A februári és a Nagy Októberi Forradalom közt sok uj hivatal keletkezett, amelyek gyökereden különböztek a cári hivataloktól. Működésüket sok esetben az Októberi Forradalom után is folytatták és ügyviteli szempont ból nincs törés. Helytelenítette, hogy közigazgatási-területi átszervezések után átadják áz átcsatolt területre vonatkozó fondokat egyik levéltárból a másikba. Ez zavarokat okoz. különösen az archeográfiai munkában. 0,J. Karnouhpva a legidősebb nemzedékhez tartozó levéltáros a bibliográfia fontosságáról beszélt. Ez megkönnyíti a kutató munkáját, emeli az útmutató színvonalát és arra is rámutat, mennyire használták a fondot a korábbiakban. Javasolta utmutatószkémák összeállítását. Nagyon ügyelni kell •-• hangsúlyozta - az annotációk megformulázására. mert még mindig nagyon sok az objektivista fogai mazás. Kerülni keU az * anyagok* kifejezést. De éppily hiba a másik véglet, a túlzott általánosság helyett az. ha iratok felsorolását adják értelmes általánosítás nélkül. Nagyobb figyelmet kell. szentelni a statisztikai iratoknak. A Rjazani Terület állami levéltárának kiküldötte elmondta, hogy ők a tartalmilag és szerkezetileg egytípusú íondokról közös Jellemzést adtak. A hivatali hierarchiát az előszóban ismertetik, de tevé164