Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Balanyi Béla: Fejezetek Kecskemét város levéltárának történetéből / 122–132. o.

(-1849-4852), jövedelmi adó naplókat (4850-4852). községi adónaplókat (4842-4858), gazdák lajstromait (4848-4844), borbiró számadásokat, (4744-4827). sáíári számadásokat (4849-4849), katonatartási iratokat (4867), városi adó és váltságkamat lajstromokat (4836/7), adónaplókat (4856-4888). hadraentességi díjak iratait (4879 4894). illetékügyeket (4878-4884). kataszteri költségekre vonatkozó (4884-4889) és egyéb lajstromokat és naplókat, fenyítő tőrvényszéki és *kevésbé szükséges* iratokat A középen álló második állvány egyik oldalán különböző adó és pénztári naplók voltak (4855-4900). Az állvány másik felén inségügyek (4863-1866). a gazdasági iskola iratai (4878-4894). Jávadalrai hivatalok iratai (4883-4886), Szentlörinc kiosztása (4855/56). közgyűlési jegyzőkönyvek rogalm az ványai (4892-4895). kincstári ügyekre vonatkozó csődiratok (4878). és egyéb kisebb sorozatok (4848/49-es iratok, összeírások és jegyzékek, ügyvédi íratok, tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok) voltak raktározva. A harmadik középső állványon egyik oldalról bevételi és kiadási iratok (4873-4894), egyes állagok pénztárkönyve (4890), - másik felén különféle számadások, inségügyek (4869). inségkölcsőn iratok, árvapénztári számadások, országgyűlési követvá lasztás iratai (4848-4875), levelek (4652-4840). instanciák (4703-4854). borbírói számadások (4725-4790), sáfári számadások (4848-4855). úriszéki iratok (4833-34). A boltozat melletti szekrényben zárt fiókokban és zsákokban is voltak iratok, A régi levéltár zsúfoltságát és gazdagságát tükrözi az ismertetett elhelyezés, A sorozatok egy része 2-3 helyen volt tárolva. Nem ugyanazon helyiségben helyezték el a sorozat első részét, hanem a másik szobában, vagy előfordult, hogy az emeleten lévő sorosat folytatása a földszint valamelyik irattárolóján volt található. Az 4890-es évekből 2 nyilvántartás maradt a levéltári anyagról, A nyilvántartások irásformáit vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy az Ballá János levéltáros munkája. Az egyiknek a cime-. «Régi levéltár leltára** A íontosabb iratokat sorolja fel á XX, századig, mutató is van kötve a végén, A másik kötet cime; «Régebbi levéltári iratok és számadá sok nyilvántartási könyve,* A nyilvántartás tagolását a kötet szélére ragasztott fülek íelirata jelzi, A kötet elején található a mutató. A mutató a tárgyat és a sorszámot adja. A mutató is három részre tagolt: h rész <az alsó zárt ládák* ; 2. rész «I.* j 3, rész «Kékszám alattiak*. Mind a három meg Jelölés alatti sorozatok betűrendben sorakoznak. A tagolás helymegjelö{ést jelent. A leltár a megjelölt helyeken tárolt iratok csomó » illetve kötetjegyzékét adja. Rovatai: <sorszám. megnevezés, idő* re vatokkal, Ezt a nyilvántartást még később is használták: gyarapodási naplók gyanánt (4947 ig) V A levéltári sorozatok folytatólagos elhelyezését, a ládák és zsákok tartalmának rendezését az uj városházán történt elhelyezés biztosította. Ballá János levéjtáros utolsó tevékenysége a levéltár Jelenlegi helyén történt elhelyezése és elrendezése volt, Az anyag 4896 előtti része nagyobb részben ma is azon a helyen van, ahová ö helyezte, írásban azonban ezt már nem rögzítette. Szilády Károly 1 e v é 11 á r n o k s á g a Ballá nyugalombavonultával 4900. nov. 4őn dr» Szilády Károly vette át a levéltár ve> zetését 4865. X„ hó 8-án született, Kecskeméten. Tanulmányait Kecskeméten a ref. kollégiumban kezdte, majd a gimnáziumi tanulmányok befejeztével Budapesten a Tudományegyetem "Öblcsészeti ka rán íolytatta. s 4888 ban íejezte be. Egy ideig a ref. Kollégium (4887-88). 4888-4894 között a Hajdúböszörményi gimn, tanára volt. Erről az állásáról lemondott egészségi okokból és Kada Elek polgármester kérésére a város szolgálatába állt 4897 ben segédlevéltáros (napidija 4 Ft 50 krajcár), majd 4900. nov. 4^n levéltárnok. A levéltár, a múzeum és könyvtár még egy kézben volt E három intézmény közül a könyvtár fejlesztésével foglalkozott a legtöbbet a levéltárban. Tormássy István, majd Garzó Lajos segédlevéltáros volt segítségére.. Az ő ösztönzésére vette meg 4899 ben a város Pesty Frigyes akadémikus 4540 kötetes könyvtárát A könyvtár íeldolgozása, katalógusának elkészítése, uj anyag beszerzése, sok dolgot adott A levéltárban csak az anyakönyvek másodpéldányaiba az U, B,-k jelzeteit irta be, vagy a kutatót szolgálta ki. A könyvtári munka annyira lekötötte, hogy leginkább ott tartózkodott, a levéltárba csak időnkónt járt át 4944. február 4 én dr. Szabó Kálmánt vette fel a város segédlevéltárnoknak, aki viszont főleg a múzeumi feladatokat látta el. A levéltár dolgozó helyisége volt a múzeum hivatalos helyisége, is. Raktárai az I. és II. emeleten, valamint a könyvtár előtti folyosón voltak. A ievéltárnoki állást ezért Garzó József vette át, Szilády a levéltár434