Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Romhányi Emil: Üllő község iratai a Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 3,06 iratfm. / 24–28. o.
Mint megoldandó feladatokkal, az értekezlet foglalkozott még a lakosság birtokában lévő élelmiszerkészíet és állatállomány-összeírásával.-az anyakönyvi teendők ellátásával, az adómorál fenntartása érdekében az adófizetés szorgalmazásával,, a gazdasági termények, valamint az élelmicikkek arának meg állapításával- (Üllő község 36/4945. kig. sz.) 4945. január 12-én a község tanácsa három Jegyző részére felhatalmazást ad az anyakönyvi ügyek vitelére (képv. t. jkv. 10. sz. hat.). Ugyanakkor határozatot hozott, hogy a csendőrlaktanya épületét az ideiglenes községháza céljraira igénybe veszi. (30 sz. hat.) 1945. május 44-én lel állítják a Közmunkaügyi Hivatalt, valamint a Lakáshivatalt (158. sz. hat.) Igen érdekesek azok'a nemcsak hivataltörténeti, hanem elsősorban politikai, a község igazgatása szempontjából azonban igen lényeges problémák és ellentétek, melyek a képviselőtestület összetétele körül támadtak. Ezek politikai hátterének felderítése még külön kutatást igényelPe, maga v a probléma azonban önmagában is jellemzően utal egyrészt a községi képviselőtestület irányítása körüli ellentélekre, másrészt a helyi Nemzeti Bizottság meg továbbra sem szűnő jelentős politikai szerepére. Az 1945, január 6-án megalakult községi tanács ugyanis - most már mint községi képviselőtestület - 1945. április 23-án újjáalakult, elhatározta létszámának 40-ről 36-ra való csökkentését és tagjai közé pártőnkivüliek meghívását. (134, sz. hat.) Az 1945. július 2-án tartott kép visetőíestüleü közgyűlésen azonban a Nemzeti Bizottság elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestületet újjá kell szervezni és benne eszerint csak a négy politikai párt és a szakszervezet foglalhat helyet egyenként 8^8 taggal. Ennek megfelelően a képviselőtestület ismét átalakult, (189. sz. hat.) 1945. szeptember 22-én azonban a közs'égi képviselőtestület határozatilag kimondta, hogy az 1945. április 23-i alakulás megfelel az 1030/1945. ME sz. rendeletnek és az akkor elkövetett alaki hibák kiigazítása után a képviselőtestület az alább felsorolt összetételben és módon alakítandó át: á demokratikus pártok és a szakszervezetek 40 rendes és 10 póttagot küldenek, tagja ezenkívül a képviselőtestületnek a 12 esküdt, valamint a biró, vezető jegyző, törvénybíró, közgyám és a községi orvos. (294/a, sz, hat.) — • Ebben az összetételben folytatta azután működését a képviselőtestület (eltekintve néhány kisebb személyi változástól) egészen 1949 végéig, a tanácsok megalakulásáig. 3. Forrásértékőt tekintve az iratanyagban necncsak helytörténeti szempontból találhatók értékes adatok. Az anyag értékét emeli ui. az a körülmény, hogy benne a felsőbb szervéttől érkezeti rendeletek, adatközlésekkel kapcsolatos felhívások, egyéb megkeresések szinte hiány nélkül (az adott válasz szövegével együtt) megtalálhatók.. Tekintettel a község Budapesthez való viszonylagos közelségére igy a politikai problémák is aránylag gyorsan és elég élesen jelentkeznek. Belőlük a község felszabadulás utáni élete, a háború okozta pusztítások leküzdése, majd gyorsütemű fejlődése (az újjáépítési versenyben Üllő község a monori járás 43 községe közül 1947-ben az első helyen végzett) pontosan megismerhetők. + + + Az iratok forrásértékét az alábbi regeszták illusztrálják : t A községi elöljáróság helybenmaradt tagjai 1945. Január 6-ára meghívják a Magyar Kommunista Pártnak és a Független Kisgazdapártnak a községi tanácsba kijelölt tagjait a községi tanács megalakítása végett. <- (ö/l945, sz.) 2. A községi elöljáróság a község lakosságára és készleteire vonatkozó részletes kimutatását megküldi a oonorí járás, főjegyzőjének 1945. január 13-án, - (31/1945. sz.) 3. A községi elöljáróság 1945. január 17-ón közli a monori járási bizottsággal, hogy az elhagyott de használható lakások a hajléktalanok részére bérmentosen igénybe vehetők. - (49/ /1945. sz.) 25
