Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kardos Kálmán: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, 1945–1949 / 53–64. o.

ügyiratokat az osztályvezetőnek mutatta be„ aki azokat előadókra szélszignálta. Az előadók a rendelet szerint tartoztak a nekik kiadott ügyiratokat érkezésük sorrendjében és iktatószámokra rendezve mun­kakönyvükbe bevezetni, A jelzés nélküli ügyiratokat elvileg 44 nap alatt, a tsürgős»-eket 8 nap alatt, az «azonnal» osokat 3 nap alatt, a <má> sokat 24 óra alatt kellett elintézni. Az előadók a kiosztott ügyiratok áttanulmányozásakor a következő lehetőségekkel állhattak szemben: 4. Intézkedést nem igénylő ügyirat: ezeket iktatmányon, hátiratban intézték el oly módón, hogy «pro domo» címszó alatt röviden indokolták azt. hogy intézkedésre miért nem volt szükség és azután-. • Lássa: SH» irányítással a/a) Jelzéssel irattár oztátták. 2. Az egyszerűbb, valamint közbenső intézkedést igénylő ügyirat Ezeket ugyancsak az iktatmá­nyon, hátiratban intézték el, 3. Ugyanígy azokat is, melyeknek elintézésére nem a Kormánybiztos hivatott, melyeket tehát el­intézés végett «eredetben» kellett áttenni az illetékes hatósághoz vagy hivatalhoz. 4. A fontosabb ügyiratokat minden esetben szabályos előadóiven kezelték. Az előadó iv jobb ha sábján történt a tulajdonképpeni intézkedés tervezet elkészítése, mégpedig: természetes és jogi sze­mélyek részére végzés, vagy határozaU vidéki megbízottakhoz rendeleti az I. és II. íoku közigazga­tási hatóságokhoz (alispán, polgármester, pénzügyigazgatóság. lőkapitányság stb.) íelhivás; társható­ságokhoz megkeresés, minisztériumokhoz felterjesztés hangnemben 111. szövegezésben. Minden intéz kedés a kormánybiztos nevében történt tehát minden kiadvány szövegét első személyben kellett meg* fogalmazni. A kiadványozásra Jogosultak az aláírásuk fölé ?A kormánybiztos rendeletéből* szöveget írták, Ha az ügyirat több osztályt érintő tartalommal birt, az esetben az előadó az egyes osztályokat érintő szövegeket kivonatolta és azt eredeti iktatószámmal ellátva, kézbesitőkönyvvei az érdekelt osz­tályoknak küldte meg ? A Kormánybiztosság ügyintézésében a kezdetben betartott (és tuladminisztrált) rendelkezéseket csakhamar nem tartották be az ismételt felszólítások ellenére sem. Maga a kormánybiztos is megál­lapította egyik körrendeletében, hogy *«** pl ? : az ügyiratkezelésre vonatkozó 32 000/4945 sz. való^ ban oktató körrendeletemet a személyzet nagy része még ma is felületesen kezeli, tán nem is ismert miáltal tömegesen fordulnak elő az ügymenet zavartalanságát gátló hibák.» Az egyes ügyosztályokba rendelkezésektől eltérő és ellentétes módon — az ügyiratokkal a fele^ ket küldözgették egyik osztályról a másikra. A Kormánybiztosság túlzott bürokráciája, az állandó szervezési és személyi változások nagy ban hozzájárultak a lassú ügyintézéshez, (ipar osztályon az elhagyatottság megállapítása budapesti viszonylatban 6-8 hetet vidéki viszonylatban 40-^42 hetet más hatóság közbeeső intézkedése esetén 6 hónapot is igénybe vett) így pl. a D. XII. osztályon (ingó javak osztálya) az 4947. év végén mintegy 40 000 db fel nem dolgozott irat feküdt. Általában ez az osztály a beérkező iratok felét dol gozta csak fel, annak ellenére, hogy az osztály létszáma 48 fő volt Az osztályvezető jelentése sze­rint a hátralék feldolgozásához kb. egy évre lett volna szükség. A Kormánybiztossághoz beérkezett iratoknak csak a fele. vagy a felénél alig több került az irattárba. A Kormánybiztosság működésének három évében (4945, 4946, 4947) 433 239 aktát iktatott Ebből: 4945 évre esik ^ 46 380 4946 » » 54 759 4947 • » 32400 Összesen: 433 239 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom