Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kardos Kálmán: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, 1945–1949 / 53–64. o.

Kardos Kálmán AZ ELHAGYOTT JAVAK KORMÁNYBIZTOSSÁGA ]"" ~". """(Í945-4949T A második világháború után számos vagyontárgy vált gazdátlanná, részben azért, mert a tu lajdonos a háborús események következtében meghalt az örökösök .erről nem tudván a vagyont nem vették át. részben azért mert a tulajdonos túlélte ugyanezeket az eseményeket de az ország területéről elhurcolták, vagy elmenekült vagy a tiáborus viszonyok következtében egyéb okból a va gyón feletti rendelkezésben akadályozva volt Ezeknek az úgynevezett «elhagyott javak* nak a további pusztulástól való megmentéséhez, a termelés rendjébe való állításához és az ország újjáépítésében való felhasználásához fontos nemzeti érdekek fűződtél^ Ennek íelismerése indította a kormányt arra» hogy a 727/1945 ME sz rendeletével gondoskodjék az Elhagyott Javak Kormánybiztossága felállítása ról, majd a 2490/4945 ME sz. rendelet kötelezővé tette az elhagyott javak bejelentését A Kormánybiztosság hatásköre külső szervezeti felépítése Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága működését 1945 május elején kezdte meg„ Hatáskörébe tartozott: a vagyontárgyak elhagyottságának megállapításaj az elhagyott javak felkutatása és biztosítása; az elhagyott javak tulajdonosai részére kirendelt gondnokok közérdekű ellenőrzése j az elhagyott ingatlanok és az elhagyott vagyontárgyak kezelése j az elhagyott kereskedelmi és egyéb ipari vállalatoknak a termelés rendjébe állítása és az ilyen vállalatok ügyeiben szükséges intézkedések megtétele; az elhagyott lakberendezési tárgyak használatba adása-, háborús viszonyok következtében otthonukat vagyonukat és létfenntartási alapjukat vesztett személyek segítése; háborús és népellenes bűncselekmények következtében elkobzott javak, valamint a háborús viszonyok és az elhurcolások folytán életüket vesztett személyekről örökösök nemlétében a kincstárra háramlott javaknak a há borús viszonyok következtében otthonukat létfenntartási alapjukat vesztett személyek megsegítésére való felhasználása; az elhagyott javak tulajdonosaiként jelentkező személyek igényeinek elbírálása,, A Kormánybiztosság a kormánybiztos vezetése alatt állt akit a minisztertanács nevezett ki, A Kormánybiztosság ügyrendjét szervezetét osztályait az elhagyott javak gyűraölcsöztetését valamint a hatáskörébe utalt ügyek rendezését a kormánybiztos bevonásával a minisztertanács állapította meg,, A kormánybiztos a minisztertanács előzetes jóváhagyása mellett az ügykörébe eső teendőkkel kapcso latosan rendeleteket bocsáthatott ki, az ügykörét érintő ügyek tárgyalásánál a minisztertanácson részt vett A 10490/1945 ME sz„ rendelettel szabályozták hatáskörét és a Kormánybiztosság feletti felügyeletet a minisztertanácstól a miniszterelnökség vette át A Kormánybiztosság mellé Elnöki Tana csőt szerveztek a társadalmi szervek, egyes hatóságok, minisztériumok kiküldötteinek bevonásával* Az Elnöki Tanács elnökét a miniszterelnök nevezte ki a Kormánybiztosság fennállásának tartamára<> A Kormánybiztosság 1948 február közepéiig működött Az 1800/1948, sz, Kormányrendelet elrendelte a Kormánybiztosság 90 napon belüli felszámolását A felszámolást az Elhagyott Javak Kormánybiztossága Felszámoló Bizottsága foganatosította, A Felszámoló Bizottság elnökét közvetlenül, tagjait a Füg getlen Kisgazda Párt Földműves és Polgári Párt Magyar Kommunista Párt Nemzeti Parasztpárt S zoc iáid em de ráta Párt Szakszervezeti Tanács és a Gazdasági Főtanács főtitkára által egy-egy sze mélyre előterjesztett javaslata alapján a miniszterelnök nevezte kt egyben gyakorolta a Felszámoló V""' —'-•-'"'•--;- - i A Kormánybiztosság levéltári anyaga 1956 novemberében az Országos Levéltárban megsemmisült A még a tűzvész előtt a fennmaradt iratanyag alapján készült hivataltörténet közzététele azonban egyrészt tekintettel a Kormánybiztosság kiterjedt kapcsolataira és számos területi szerv anyaga ban való visszatükröződésére* részint a hivataltörténet alapos kidolgozása folytán gyakorlati és módszertani szempontból egyaránt hasznosnak látszik, (Szerk) 53