Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Orbán Sándor: A földreform történeti forrásaihoz / 50–52. o.
A fölcfreform e hármas szervének iratai kétségkívül alapvető anyagot szolgáltatnak a kérdés kutatójának, Mindazonáltal esek elsősorban á földreform végrehajtásáról tájékoztatnak, kb„ 1947 es határidővel, anélkül azonban, hogy a többé kevésbé esetleges kimutatásokon tul megbízható végső kimutatást nyújtanának a földreform megyei és községi részletes eredményeiről. Ám, ha a földhivatali iratok jelentette időbeli korlátokai valamint a statisztika hiányával ösz szefüggö nehézségeket át akarjuk hidalni, s ugyanakkor más tekintetben is megközelítő teljességre törekszünk - nem nyugodhatunk meg, tovább kell mennünk,* A dolog természeténél fogva különösen a megbízható statisztikai értékű községi megyei és országos összegzések szüksége merült fel leginkább, Ezzel kapcsolatban nem titkolhatja a kutató azt a nagy hiányérzetét mely abból fakad, hogy az 1895 ös, majd az 1935ös mezőgazdasági ösz szeirást nem követte egy hasonló harmadik, mondjuk egy 1949 es összeírás. Erről beszélni ma már meddő dolog, mert pótolni úgysem lehet Valamelyes segítséget ugyan nyújtanak az 1949 es népszámlálás «részletes mezőgazdasági eredmények* cimü kötetének adatai esek azonban eltérő felvételi módszereiknél és a korábbiaktól elütő birtokos kategóriáik nál fogva, csak igen korlátozottan vethetők össze a földreform előtti népszámlálások hasonló köte teinek adataival, És e hasonló adatok is, mivel az 1941 es népszámlálásnak csak egyetlen,, a demo gráfiai kötete készült el (1947 ben), csak 1930 ból állanak rendelkezésünkre. Nem kell mondani, hogy az 1930 tói a földreformig eltelt 15 évben jelentős eltolódás is mutatkozhat az egyes birtokos kategóriákban Mindezeket a körülményeket csak súlyosbítja, hogy ezek végülis népszámlálási sta tisztikák, s mint ilyenek, területi, gazdasági és üzemi adatokat nem tartalmaznak' Ilyeneket még az 1949 es emiitett kötet sem tartalmaz, bár megyénként külön táblázatokat is tartalmaz a földreform eredményeiről, Mindazonáltal, bizonyos elfogadható adatokra szert tehetünk összevetésük során, Bár az elfogadható is több a semminél, mégis igen kevés az ? amire ezekből jutunk. Mi az, ami még rendelkezésünkre áll? Kiindulva egy 1945 ben megjelent rendeletből, mely a földreformos juttatások soron kívüli te lekkönyvezéséről intéskedilí, joggal feltehető, hogy a járásbíróságok melletti telekkönyvi hivatalok is tartogatnak valamit, a kutató számára. Valóban igy is van, És itt nem arról van szó, amire maga tólértetődően gondolnánk, nem az egyes telekkönyvi betétlapok adatainak felhasználása jön itt szá mitásba, Ilyen munka, akár egy község vonatkozásában is igen körülményes volna, Megvannak vi ssont a íöldkimérés műszaki munkálatainak befejeztével készült községenkénti kimutatások, melyek nek alapján, a megyei földhivatal hitelesítése után a telekkönyvezési elvégezték, Esek as un, ki osstási föld könyvek, amelyek egyebek mellett olyan adatokat is tartalmasnak, mint a jut tátották foglalkozása, vagyoni állapota, a kapott terület nagysága, művelési ágai és tagoltsága, A fel vételek időpontiában, 1947 körül már stabilizálódtak a juttatott birtokok viszonyai, és hogyha voltak is itt dtt változások (tartalékterület felosztása, lemondások stb,) nem tekinthetők azok lényegesnek. Ugyanakkor előnye a telekkönyvi hivataloknál elfekvő kiosztási földkönyveknek, hogy felhasználásuk kai tetszőlegesen alakithatjuk ki az egyes juttatott birtokos kategóriákat valamint az is, hogy ugyan azon kiosztási földkönyv egyúttal tartalmazza a felosztott birtokok korábbi tulajdonviszonyait is^ Azt hinné az ember az elmondottak után, hogy mindez orsságosan kimutatható kösségi és ^megyei eredmények kössétételére is alapul ssolgálhatnak, Asonban nem igy van, mert egyes helye ken elmaradtak a felmérés müssaki munkálatai, illetve sokszor nem készültek kimutatások a mun Icaiatok eredményeiről, Ám, a mondott hiányosságokkal és előnyökkel együtt igen becses forrásnak számit ez a kérdés kutatójának. Nem kell külön mondani, hogy ennek a forrásnak, különösen ki sebb területi egységen, községen, járáson vagy megyén belüli feldolgozásnál lehet jelentősége, As ismertetett népssámlálási statisztikák és kiosztási földkönyvek, mtidenekelőtt a földreform eredményeinek, a parasstság átrétegsődésének számsserü tükröztetését segíthetik elő. Fennmarad viszont még mindig a kérdés, hogy miképpen tágíthatjuk ki a földhivatali földreformos iratok eseté ben mutatkozó 1947 es, sőt sokszor 1946 os időhatárt és egyáltalán miképpen bistosithatiuk a földreform nyomán -előálló viszonyok megközelítően teljes, élethű reprodukálását A korábban emiitett rendeleti és sajtóanyag mellett feltételnül számításba jöhetnek itt még szórványosan az egyes ál lami és társadalmi szervek (Földmüvelésügyi Minisztérium, alispán nemzeti bizottságok,, UFOSz' stb,) iratai Mindezek azonban még a legjobb esetben sem adhatnak feleletet minden vonatkozásban Ilyenre adott esetben elsősorban az élőszavas visszaemlékezések alkalmasak, 51
